Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földesúri kúriák és várkastélyok Debrecenben

dában - esetleg már 1405 előtt - újabb egyházi épületekkel gyarapodott a mezőváros. A Csapó utca elején, nagyjából a mostani ún. OTP ház melletti telken épült a Mindenszentek kápolnája, melyet a ferences kolostor kertjétől a déli irányban induló Barátok köze (a mai Sas utca) választotta el. Az akkori város legdélibb házastelkei alatt az 1410-es évek végén, de inkább csak 1423 után épülhetett a Szent Miklós kápolna. Ennek a keleti kereszténységben kedvelt szentnek a tiszteletére feltehetően azután emelték, hogy a város és uradalma Zsigmond királytól Lazarevics István, majd unokaöccse, Brankovics György szerb fejedelmek földesurasága alá került.

5 Debrecen fejlődését a XIV. század közepéhez mérten is sokkal inkább előmozdította, hogy Hunyadi János földesuraságával kezdődően egészen Mátyás király haláláig tulajdonképpen az uralkodó városa volt, ideértve Szilágyi Erzsébet birtokosságának kiemelkedően fontos időszakát. Innen kormányozták a Hunyadiak több megyére kiterjedő debreceni uradalmát. Hunyadi János özvegye a XV. század közepétől többször és hosszabb ideig lakta a castellum-nak nevezett földesúri kastélyt. A XV. század második felében a nyugati településrész is tovább terjeszkedett. A Hatvan utca dél felé húzódó nagy telkein új utcát nyitottak, a Német utcát (ma Széchenyi utca), melyet írott forrásban 1573-ban említettek. A Szent András templomhoz 1430 körül északi sekrestyekápolna épült. Az 1980-1981. években folytatott régészeti kutatás során előkerült nagyszámú kőemlék vizsgálatának eredménye arra mutat, hogy a templomot 1540 után átboltozták. Ebben az időben már fennállott a templomtól észak-északnyugati irányban elhelyezkedő iskola. Ezt a legújabb kutatás nem is egyházi, hanem városi iskolának tartja. Ez volt a reformáció kora kollégiumának előzménye. Tudomásunk van arról, hogy a XV. század közepén a földesúri kúriához tartozott egy másik nemesi telek is, a mai Simonffy utca (korábban Kardos, majd Kisúj utca) két sarkán lévő házak akkor jóval nagyobb telkén, az uradalom valamilyen épületének is helyt adva. A XV. században alakulhatott ki a Zoltai által a későbbi Csemete utca környékén keresett Szent Mihály utca. Lehetséges, hogy ez az egyre növekvő lakosságú település egyik temetőjében lévő Szent Mihály kápolnához vezetett, lévén Szent Mihály arkangyal a halottak védőszentje. Forrásaink 1553-tól egy jó évszázadon át emlegetik az utca nevét, és a korai térképek a mai Honvédtemető helyén jelölték Szent Mihály dombját. A várostörténet kutatói közül többen feltételezik, hogy a XV. század második felében állítottak kápolnát Szent Anna tiszteletére, valahol a délkeleti városrészben. Ott alakulhatott ki a magisztrátusi jegyzőkönyvekben 1548-tól emlegetett Szent Anna utca. A XV. század közepétől folyamatosan déli irányban nagyob5 Módy az 1. jegyzetben i. m. 87. és Zoltai i. m. 26-27. valamint Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kísérlet) = Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990. (Szerk. Gazda László és Módy György, Debrecen, 1992.) 169-170. & 137