Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Orosz István: A 80 éves Módy György köszöntése

nem falvakban élő szolga népességről. Ezt a feltárást megerősítette Nepper Ibolyának a hajdúböszörményi határban: Nagypródon végzett ásatása, amely­nek során egy 12. század közepe előtt épült templom döngölt agyag alapjait tárta fel. E területre nem lokalizálható egyetlen falu (villa) sem, kétségtelen, hogy a templom a földesúri prédiumon élők egyháza volt. A későbbi években további élményeim is fakadtak Módy György régészeti munkásságáról. Egy alkalommal intézetünk egyik vendégével látogattunk el a Berettyóújfalu melletti herpályi Csonkatoronyhoz, ahol ékes angolsággal ő magyarázta el az egykori impozáns nemzetségi monostor régészeti feltárásá­nak, megőrzésének és a megmaradt torony konzerválásának történetét A fan­csikai 12. századi templom feltárásához már csak egyedül kísértem s élvezhet­tem magyarázatát, hogy a régészet eredménye alapján a település története jó száz évvel korábbra keltezhető, mint az okleveles említés szerint. Nem lenne könnyű felsorolni mindazokat a leletmentő munkálatokat, ame­lyeket a középkori régész Módy György munkatársaival együtt Debrecen környékén végzett. Az említettek mellett Mesterházy Károllyal együtt tárta fel az egykori Demeter falu egyházát. Az ásatás bizonyította, hogy a falvak pusz­tásodása végbemehetett háborús pusztítás nélkül is. Demeter úgy szűnt meg, hogy lakói valószínűleg egy fejlődő mezővárosba vándoroltak. Módy és Mes­terházy régészeti eszközökkel igazoltak egy olyan társadalomtörténeti folya­matot, amelyet Mályusz Elemér, Szabó István és mások írásos források alap­ján már korábban is feltételeztek. Herpályon az említett nemzetségi monostor feltárása és konzerválása mellett sikerült a falu 12. század elején épült plébá­nia templomát is megtalálni, a debreceni erdős puszták egyikén: Nagycserén pedig az egykori Újlak (Szentjános) négykaréjos templomát. Módy György vezetésével folyt a hajdúszováti református templom erődfalának kibontása és megerősítése. Feleségével együtt végezte a középkori Szentgyörgy (Kis­macs) Árpád-kori templomának feltárását. A leglátványosabb feltáró munkát azonban a debreceni Nagytemplom kö­rül végezte. Ennek eredményeként született meg a Kálvin téren a Romkert, amelyben a látogató a középkori Szent András templom eredeti (ún. Fehér tornyának) alapfalai mellett láthatja az 1640-42-ben épült Verestorony falma­radványait és az 1568 és 1628 között használt imaterem alapfalait. A mai Nagytemplom helyén álló középkori Szent András templom, mint ismeretes 1564-ben tűzvész áldozata lett és csak 1626-28 között Bethlen Gábor anyagi segítségével építették újjá. Az ásatások igazolták, hogy a templomnak volt egy korábbi átépítése is. Bebizonyosodott az is, hogy a 17. századi újjáépítés során már nem az eredeti gótikus boltozattal történt meg a helyreállítás s az is, hogy az imaterem már a 15. században meglévő sekrestye-kápolnából jött 12 ?»

Next

/
Thumbnails
Contents