Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Orosz István: A 80 éves Módy György köszöntése
nem falvakban élő szolga népességről. Ezt a feltárást megerősítette Nepper Ibolyának a hajdúböszörményi határban: Nagypródon végzett ásatása, amelynek során egy 12. század közepe előtt épült templom döngölt agyag alapjait tárta fel. E területre nem lokalizálható egyetlen falu (villa) sem, kétségtelen, hogy a templom a földesúri prédiumon élők egyháza volt. A későbbi években további élményeim is fakadtak Módy György régészeti munkásságáról. Egy alkalommal intézetünk egyik vendégével látogattunk el a Berettyóújfalu melletti herpályi Csonkatoronyhoz, ahol ékes angolsággal ő magyarázta el az egykori impozáns nemzetségi monostor régészeti feltárásának, megőrzésének és a megmaradt torony konzerválásának történetét A fancsikai 12. századi templom feltárásához már csak egyedül kísértem s élvezhettem magyarázatát, hogy a régészet eredménye alapján a település története jó száz évvel korábbra keltezhető, mint az okleveles említés szerint. Nem lenne könnyű felsorolni mindazokat a leletmentő munkálatokat, amelyeket a középkori régész Módy György munkatársaival együtt Debrecen környékén végzett. Az említettek mellett Mesterházy Károllyal együtt tárta fel az egykori Demeter falu egyházát. Az ásatás bizonyította, hogy a falvak pusztásodása végbemehetett háborús pusztítás nélkül is. Demeter úgy szűnt meg, hogy lakói valószínűleg egy fejlődő mezővárosba vándoroltak. Módy és Mesterházy régészeti eszközökkel igazoltak egy olyan társadalomtörténeti folyamatot, amelyet Mályusz Elemér, Szabó István és mások írásos források alapján már korábban is feltételeztek. Herpályon az említett nemzetségi monostor feltárása és konzerválása mellett sikerült a falu 12. század elején épült plébánia templomát is megtalálni, a debreceni erdős puszták egyikén: Nagycserén pedig az egykori Újlak (Szentjános) négykaréjos templomát. Módy György vezetésével folyt a hajdúszováti református templom erődfalának kibontása és megerősítése. Feleségével együtt végezte a középkori Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárását. A leglátványosabb feltáró munkát azonban a debreceni Nagytemplom körül végezte. Ennek eredményeként született meg a Kálvin téren a Romkert, amelyben a látogató a középkori Szent András templom eredeti (ún. Fehér tornyának) alapfalai mellett láthatja az 1640-42-ben épült Verestorony falmaradványait és az 1568 és 1628 között használt imaterem alapfalait. A mai Nagytemplom helyén álló középkori Szent András templom, mint ismeretes 1564-ben tűzvész áldozata lett és csak 1626-28 között Bethlen Gábor anyagi segítségével építették újjá. Az ásatások igazolták, hogy a templomnak volt egy korábbi átépítése is. Bebizonyosodott az is, hogy a 17. századi újjáépítés során már nem az eredeti gótikus boltozattal történt meg a helyreállítás s az is, hogy az imaterem már a 15. században meglévő sekrestye-kápolnából jött 12 ?»