Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földrengések a régi Debrecenben

nemrégiben, 1628-ban újjáépített András-templomról van szó. ML. Gy.), kárt is okozott benne, több ház pedig kigyulladt a villámcsapásoktól. Ennek a feljegyzésnek a végén találjuk azt a néhány sort, mely mintegy emlékeztetve egy az évi másik istencsapásra, tudtunkra adja, hogy ugyanazon 1631. év március havában úgy megmozdult a föld, hogy a harangok a toronyban maguktól megkondultak a város népének nagy rémületére. A szűkszavú bejegyzés a földrengés által okozott károkról nem ad hírt.

1 Emberéletben kár nem eshetett. Ezt feljegyezte volna a szokatlan természeti jelenséget az utókornak megörökíteni kívánó jegyző. Bizonyos, hogy az András-templom tornya, a Fehér vagy más néven Cserepes torony, mely túlélte az 1564-es tűzvész pusztítását, valamilyen kárt szenvedett, hiszen a harangok csak nagy kilengésnél szólalhattak meg. Itt jegyezzük meg, hogy a torony 1759-ben egy kisebb tűznél tüzet fogott a hajó fedelével együtt, de sikerült eloltani még időben. Az 1791. évi tűzvész után egy esztendővel pedig kisebb földrengés volt a városban. Ennek kártételeiről részletesebb híradásunk nincsen.

2 A fent írt 1631. és 1792. évi földrengéseknél sokkal nagyobb károkat okozott az a bizonyosan nagyobb erejű földrengés, melyet 1829. július l-jén éltek át Debrecenben. A július 2-án tartott tanácsülés jegyzőkönyve pontosan leírja a történteket.

3 E szerint először reggel fél hat óra tájban észlelték a földindulást. Három percig tartott, de csak imitt-amott okozott kisebb károkat. Este fél tízkor morajló zúgás után újból rengett a föld hat percen át. Ekkor a földrengés már jelentős anyagi károkat okozott. Igen sok házon a kémények „ bészakadoztak", a gyengén épített tűzfalak leomlottak. Két jelentősebb kárt külön is feljegyeztek. „A Collegium ócska épületjében" jó néhány szobában a bolthajtások „meghasadoztak" és a piaristák rendháza - az 1716-tól szereplő klastrom - is több helyen megrepedt.

4 A földrengés erejét az mutatja - az utcákon vagy udvarokon, tehát a szabadban levőket nyilván az rémítette meg legjobban -, hogy az összes templom tornyai - tudniillik az 1821-ben a keleti toronnyal teljesen kiépült Nagytemplom, a Kistemplom, az ispotályi templom (M. Gy.) - szemmel jól láthatóan „ingadoztak". (Az 1811-ben még csak félig kész Szent 1 Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Protocollum oppidi Debreczeniensis 1631. IV. A. 1011/a. 9. az 520, oldalon, más számozással az 517. oldalon. - Az 1631. évi földrengést Barta Boldizsár szűcsmester főbíró krónikája nem említi. Ennél az évnél a földrengésnél nyilván sokkal nagyobb kárt okozott Zólyomi Dávid hadainak itteni megülését és követeléseik teljesítését jegyezte fel. Lásd Barta Boldizsár Rövid Chronica = A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai 11. (Szerk. Gazdag István, Debrecen, 1984) 16. 2 Módy György: A Szent András-templom és a Verestorony kutatása 1980-ban - Debrecen 12901390 között. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei. (Szerk. Gazda László) 42. sz. (Debrecen, 1984) 6. 3 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Rendtartási jegyzökönyvek 1829. év. IV. A. 1011/a. 99. a 268269. oldalakon. 4 Az előző jegyzetben idézett forrás 269. oldal. - A piarista rendház építésére, helyére lásd Zoltai Lajos: A debreceni róm. kat. templom, a kegyestanítórend társháza és a plébánia területének 300 éves múltja. Klny. (Debrecen, 1935). 102 ^