Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)
Ady és Debrecen (1977)
A konzervatívok mellett a mozgékony, városiasodé) zsidóság fiatal képviselői tűnnek fel Ady-értelmezésükkel (jegyezzük meg, hogy a debreceni zsidóság nem azonosítható a váradi radikálisokkal - középúton állnak modernség és hagyományok között), Kuthy Sándor ennek a csoportnak a meghatározó egyénisége, valamiféle közvetítő szerepet tölt be Ady és a Csokonai Kör, Ady és Debrecen között. Érdekes, hogy bár hosszú ideig fenntartásai vannak a Nyugat-mozgalommal szemben - a városi szabadiskolában elsőként népszerűsíti a modern költészetet, a folyóiratot és Adyt 34 . Ehhez a körhöz sorolhatók még Nagy Zoltán - a Nyugat későbbi munkatársa, Vándor Iván novellista, Gál Zoltán ügyvéd és Radó István újságíró 35 . Bár nem helyi szerző - Hegedűs Bite Gyula - cikkével, megjelenik a városban az Ady-rajongás 16 . A rajongókra jellemző, hogy a költőt feltétel nélkül, minden megnyilvánulásával együtt fogadják el. Minden írásában, cselekedetében különöset, próféciát, rendkívülit látnak, imponál nekik a „vezér 1 ' magabiztossága, nagyotmerő harcai, s jellemző rájuk az is: maguk számára igyekeznek kisajátítani a költőt. Közéjük sorolhatjuk a kollégiumi ifjúság egy részét, Zoltán Istvánt 17 , rövid tusakodás után Szombati-Szabó Istvánt 1 *, s 1910-es főszerkesztősége idején a Főiskolai Lapok munkatársainak zömét. Szunyogh Barna - aki hosszú évek óta Ady-stílusban versel 1908 elején Tóth Árpiidhoz hasonlóan ódával köszönti a mestert39 , s a rajongókhoz tartozik 1908-ra Hajdú Sándor és Pavlovits Sándor újságírókon kívül 40 maga Móricz Pál is, aki számos cikkben vall Adyval és a Nyugattal kapcsolatban olvasói fejlődéséről 41 Mindezeket az irányokat nagy ívben fogták össze Oláh Gábor esztétikai alapvetései, értékelő tanulmányai - biztos iránytűként szolgálva a debreceni közönségnek az Ady-kérdésben való eligazodásban 42 - , s Kardos Albert érdekegyeztető irodalmi tevékenysége, szervezőmunkája. Az 1908-as, 1909-es felolvasások alkalmával tehát másfajta közönséget talál a városban Ady, mint amit közel tíz éve otthagyott. Az egyes társadalmi 34 K. S.: Ady Endre. Debreczen, 1 908. február 25. és uö.: A Csokonai Kör Ady-napja. Debreceni Újság, 1919. február 25. 35 Radó István: Hatvány Lajos báró. Debreceni Független Újság, 1909. október 24. 36 H. B. Gy.: Ady Endre verskötetéről. Debreceni Független Újság, 1906. február 24. 37 Zoltán István: Denevérek. Debreceni Főiskolai Lapok, 1907. november 1. 38 Szabó István: Progresszió vagy dekadencia? Debreceni Főiskolai Lapok, 1907. október 15. 39 Szunyogh Barna: Hajnali óda. (Ady Endre „Vér és arany" c. verseskötetének megjelenése alkalmából). Debreczen, 1908. január 24. 40 Hajdú Sándor: Ady Endre „követői". Szemle az irodalmi Balkánról. Debreceni Független Újság, 1908. november 29.; Pavlovits Sándor: Nyugatiak - Keleten. Pillanat fölvételek. Debreceni Független Újság, 1909. október 31. 41 Móricz Pál: A „Nyugat" a tradiciók városában. Debreceni Független Újság, 1909. október 24., majd: Debreczen, október 25-26. stb. 42 Oláh Gábor: Ady Endre. írói arckép. Debreceni Független Újság, 1909. április 11. és uö.: Ady Endre új könyve. Szeretném, ha szeretnének. Nyugat, 1910. II. 1154.
