Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)

Ady és Debrecen (1977)

A vitában két súlyos vád hangzik el Ady és általában a váradiak ellen. Az egyik tartalmi: csak azt látják meg, amit akarnak Nem veszik figyelembe a történelmi hagyományok önerősítő-megtartó erejét, meglehetős szabadossággal kezelik a statisztikai adatokat, a fejlődés ütemét nézik, s ez vitatható összehasonlítási alap egy tradíciós várossal szemben. A másik vád a hangvételt illeti: türelmetlenség, agresszivitás jellemzi a váradiak vitamódszerét, az ellenfélnek eleve lekezelése, s ez, ahogy Sipos és Rudnyánszky mondja méltatlan a liberális újságírás hagyományaihoz. Nos, a polémia lezárása után Móricz Pál gyürüzteti tovább ezt a hangot s bár egyedül képviseli - mégis érdekesek megnyilatkozásai: itt vetődnek fel először azok a vádak, melyek később - beérkezése után - országosan is érik Adyt. Móricz Pál - amellett, hogy Ady költői rátermettségét feltétlenül elismeri - a következő kifogásokkal él ellene: „Pusztít, rombol, tagad, csúfolódik, gyűlölködik azon körben: meddig ereje hat, és éppen azokkal szemben mostoha, kiknek véréből származik... Mi vár így reá? Csalódások. Késő bánat. Erőt, tehetséget emésztő, meddő küzdelem. A meghasonlás". Majd Ady tehetségének bizonyságaképpen idézi „gyönyörű", „magyaros", „egészséges", Dankó című versét.

31 Másfél év múltán újabb apropót talál a támadásra Ady párizsi utazásában. Ekkor az előbbieket megtoldja avval: egy egészséges kálvinistának nem használ a Nyugat beteg éghajlata.

12 Később vélt igaza mellett - újabb érveket sorakoztat. Ady versei talányosak, homályosak, s alighanem azért érthetetlenek, mert verseit mámoros állapotban írja.

33 Vagyis - újra hangsúlyozzuk - Móricz Pál jóval az Új versek megjelenése előtt - csokorba gyűjti a később is csak elszórtan felbukkanó vádakat Ady ellen. A debreceni Ady-recepció harmadik szakasza 1906-tal indul, s — a világháborús évek rendkívüli intermezzójával - lényegében a költő haláláig tart. A vélemények differenciálódása jellemzi ezt az időszakot: ahány párt, annyi Ady-kép. Világosan áll előttünk egy konzervatív réteg véleménye: bár a nép-nemzeti irány hívei, a liberalizmus talaján állva elismerik mindenféle irodalmi csoport létjogosultságát. A Csokonai Kör és vezetői, választmányi tagjai sorolhatók ehhez a réteghez - többnyire kollégiumi, gimnáziumi tanárok: Géresi Kálmán, Kardos Albert, Gulyás István és Mitrovics Gyula, Szávay Gyula stb. 30 (Rudnyánszky Gyula): Igazmondás. Debrcceb és a nagyváradi Szabadság. Szabadság, 1902. szeptember 2. 31 Szabad Hajdú (Móricz Pál): Ady Endréről. Debreczen, 1902. november 1. 32 Szabad Hajdú (Móricz Pál): Vasárnapi levél. Debreceni Független Újság, 1904. február 21. 33 Szerkesztői üzenetek. Ady Bandi úrnak, ahol van... Debreceni Független Újság, 1905. július 4.