Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)

Szombati Szabó István pályaképe, különös tekintettel debreceni indítására (1973)

hogy az önképezdék csak a tanári kar jótékonysága, hogynem kegyéből állhatnak, kiderül, hogy ez a donzson nem is valóságos - délibábtorony ködből levők a falai. Elébb a vezetőtanárok igyekeznek intenzívebben beleszólni a vezetésbe, aztán állást foglal - a körökkel szemben - az egész Kollégium nevében az Akadémiai Tanács. Az összeütközésre jó ürügy volt a két társaság jubileuma, melyet az ifjúság együttesen, nagy ünnepély díszes keretében kívánt megülni a Csokonai Színházban, s amelyre invitálják a két körből elszármazott országos hírű nagyságokat. Díszes almanachot is nyomatnának, aranykönyvet, az egykori jelesek alkotásaiból összeállítottat. Kiadnák, megírnák a körök történetét az irodalmi társaságét Szabó István. Már küldöttség is jár fenn Pesten, megfordulnak a protestáns íróknál és művészeknél, kiadókkal is folyik a tárgyalás, az Akadémiai Tanács azonban hajthatatlan: anyagi és erkölcsi megfontolásokból sem az ünnepély megtartását, sem az emlékkönyv kiadását nem engedélyezi. Az ítélethozatal erős reakció volt arra a közhangulatra, mely az ifjúság vezető szellemi elitjében uralkodott a Nyugat debreceni látogatása idején.

56 A körökben egyik ülés a másikat követi. Az irodalmi tisztikar többször is lemond - köztük Szombati-Szabó, sőt az ő vezetésével, már búcsúbeszédét is megtartja Eppur si muove címmel - majd visszahívják azzal az indokkal: az ifjúság érdekében. Szombati vállalja is újra a megbízást, jóllehet nem sok alkalma marad már programja megvalósítására: A Főiskolai Lapok első száma - négy szám összevontan - decemberben hagyja el a nyomdát.

57 Szombati-Szabó István szerkesztői éve alighanem a lap legszínvonalasabb, bár viharok dúlta, s a pártérdekek szabdalta esztendeje.

58 O maga az egyletek, hírek és az irodalom-művészet rovatokat veszi kézbe. Ezen rovatok révén igyekszik ui. elsősorban mozgékonnyá tenni a lapot úgy, hogy a Kollégium külvilágra való reakciói kapjanak helyt benne; igyekszik a lapot kiszakítani mindjobban az egyleti élet keretei közül. - Erős munkatársi gárdát is kovácsol barátai közül; Nagy Ferenc, Simonka György, Debreczeni István, Sebestyén Béla, Györék József a jelentősebbek - de attól sem riad vissza, hogy külső erőket foglalkoztasson. Azonban csak olyan mértékben, amennyiben azok nem válnak meghatározókká, amennyiben azok tevékenységét képes egyensúlyban tartani a belső munkatársak gárdájával. Átveszi a fővárosi lapokból vezető íróink jelentős, mintegy programatikus müveit főleg verseket -, népszerűsíteni kívánja ezzel is a modern költészetet. Jó hasznát veszi hosszú, redakciós skribaságának is: mozgékonyan, biztosan és jó kézzel vezeti a lapot. Programját sűrítve adja Incendium ad arma című, 56 Értesítő, 1909-10/186-187.; Levéltár, XL1X. - 22.; MIÖT-okmánytár VI/74-77.; Válság. DFL., 1909-10/46-47.; valamint Dr. Erdős József közlései 57 Válság. DFL., 1909-10/46-47. 58 Debreczeni István előszava, 8.