Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)
Szombati Szabó István pályaképe, különös tekintettel debreceni indítására (1973)
stb). 37 - Önképzőköri elődei, Szabolcska, Farkas Imre ízeit érezzük ki ezekből versekből. Nem is véletlenül. Mindkét költőnek óriási kultusza van ezidőtt, mind a falakon belül, mind a városban. Szabolcska büszkén és szívesen vallja magát debreceninek; visszajár ide; a helybeli lapokban publikál, vezéregyénisége a Csokonai Körnek. Farkas Imre pedig könnyed románcai révén nemcsak mindenkori diáknemzedékekre, de a kisvárosok polgárságára is bír vonzerővel. 38 Szerelmes verseihez hasonló alapállásúak Szombati-Szabó más természetű írásai, apró cikkei és novellái: érzelmes-romantikus története a szegény vajúdó asszony, majd egy szegény diák karácsonyáról, nekrológja diáktársa, s a költő Vályi Nagy Gusztáv felett, Mikor a láng utolsót lobban című dolgozata, vagy el nem küldött - prózai - levelei Superbiához. 39 Wertheri, spongya-lágyságú dolgozatok ezek, csekély irodalmi értékkel, s lányos, gyakori képzelgésekkel is. - De egy valamiről példásan tanúskodnak: érzékeny, érezni képes lélekről. Pontosabban arról, hogy megvan költőjükben minden igény; fényérzékennyé tenni azt. - A költő minden sorát egyfajta mélabú, szomorúság itatja át, mely minden mesterségesen fokozott hangulat nyomán uralkodik a lélekben, dekadencia, mely a szecesszionisták általánosan jellemző, tüntető magatartása az egészség, a nép-nemzeti iskola művészetével szemben. Különösen igazolni látjuk tételünket, ha Szombati-Szabó ekkor írt cikkeit összevetjük Ady Debreceni Főiskolai Lapokba tíz évvel korábban leadott cikkeinek szentimentális-dekadens hangjaival. 40 Néhány hónap alatt ez a túlérzékennyé finomult lelkiállapot tartalmat is vesz fel. A pápai főiskola emlékkönyvéről szóló bírálatában még igyekszik jótét mód elriasztani a szerzőket a modern, költészettől elcsömöritő adysta irányzatoktól, miknek szokatlan, barbár színeit, elgennyesedett érzelmeit látni sem kívánja. 41 Ugyanakkor - cikkével párhuzamosan írt szépprózai munkáiban, s szerelmi költeményeinek alapállásában maga is hasonló tapogatódzó, kísérleti utakat tesz. Aztán Kiss József \roaa\m\ rangot biztosító lapjában jelenik meg verse - a Pók című -, melynek témaválasztása magában is bizonyít: jobban búvárolja, s egyre általánosabban a moderneket. 42 - Új irányba tájékozódásához hozzájárul: otthonosan kezd mozogni a város irodalmi életében. A fiatal főiskolás, akit - hajlamai mellett-megélhetési gondjai diurnista munkát vállalni kényszerítenek, s aki a sovány, gyéren csurranó 37 Közlöny, 1906-07/14, Debrcczen, 1907. július !.. 1906. december 25. 38 Zsigmond Ferenc: A debreceni kollégium és a magyar irodalom. Debrecen, 1940. 173. 39 Két karácsony. Közlöny, 1906-07/44-49.; Gulyás Benő, Vályi Nagy Gusztáv. Közlöny, 1906-07/98-99.; Mikor a láng utolsót lobban. Debreceni Főiskolai Lapok (DFL), 1906-07/81-83.; El nem küldött levelek. DFL. 1906-07/142-146. 40 Zsigmond Ferenc id. mü, 174. 41 Tavasz Emlékkönyv. Közlöny, 1906-07/142-144. 42 Debreczeni István: Szombati-Szabó István élete. Előszó a Hazajáró lélek című kötethez. 7.