Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)

Szombati Szabó István pályaképe, különös tekintettel debreceni indítására (1973)

Jó érettségi vizsga után teológus éveiben ismét közepesen tanul; általá­nos kielégítő, néha jó osztályzatú. Az 1908-as alapvizsgán elégtelen minősí­tést kap keresztyén egyháztörténelemből, jó egy év múltán pedig ószövet­ségi exegezisből, mely jegyeit csak pótvizsgán javítja elégségesre. Feltűnő viszont, hogy némely professzora óráit igen szorgalmasan látogatja. Első­éves korában Erdős József újszövetségi, majd Öreg János bölcseleti-etikai, Erőss Lajos vallás bölcseleti előadásait, Pap Károly magyar irodalmi, s Csíky Lajos szónoklattani kollégiumait. Az anyakönyvek e megjegyzései éles fénnyel világítják s húzzák meg erősen Szabó István érdeklődési köreit. Bár - a vizsgálatok eredményeiből azt olvashatjuk ki, hogy még azokból a tárgyakból is gyenge érdemjegyeket szerzett, melyekhez különös érdeklő­dés vonzotta; a tételes tudományokhoz, mások gondolatainak átismétlésé­hez nem sok kedve lehetett. 28 Érthető, ha a dúsan burjánzó alapítványokból a közepes, vagy annál is gyatrább tanulónak alig csurran-cseppen: a Józsa alapítvány 53 koronáján, a Farkas Ferenc alapítvány fillérein, s a Pásztor-Szentessy ösztöndíj 40 koro­náján kívül csupán a bentlakás. Ami azonban számára, mint theológusnak, hivatalból kijárt. 29 Annál nagyobb ambícióval veti magát viszont a Kollégium irodalmi­szellemi élete áramába. A gimnáziumi túlzott kötöttségektől való szabadu­lása után bőséggel omlanak írásai. Nagy munkakedvéről tanúskodik Széche­nyi István emlékezete című, 1905-ben írt tanulmánya, s ugyancsak elsőéves teológusként, Bolygó pályán címmel a főiskola Bulyovszky-pályázatára be­adott költemény-csoportja, midőn egy hatvan darabból álló lírai ciklussal si­keresen pályázik az első díjra. - A bírálóbizottság, mely jó erőkből, jeles stilisztákból, irodalomtörténészekből állt, megállapítja: „Sok reminiscencia (2 vers pl. Szabolcska-utánzat), de meglepő formai tökéletesség. A tartalom kiforratlan, s ezen jó formaérzéke, finom ösztöne, jó ízlése sem mindig tud uralkodni. Határozott költői tehetség. Lelkéből épen és tisztán fakadnak az érzések, s ezek tiszta, világos és határozott képzetekké szűrődnek le, s feltűnő gyakorlottságot, olvasottságot, nyelvérzéket tanúsító módon ömle­nek megfelelő formákba. Kitűnő érzéke van ahhoz, hogy a tartalomnak meg­felelő formát eltalálja. - Nyelve szép, simán folyó, cicomát nem keres, s mindamellett szép, képei, hasonlatai természetesek, a tartalomhoz simulok, sőt grammatikai érzékének, vagy mondjuk: tudásának teljessége is szembe­tűnő." 30 Egy év múlva ismét nagyigényű munkával lepi meg a bírálóbizottságot. A Bulyovszky Lilla szatíra-pályázatra „Nem csíp mert keserű" jeligéjű, Sors 28 Levéltár, XLIX. - Akadémiai anyakönyvek. 29 A Debreceni Református Főiskola Akadémiai Tanszakainak Évkönyvei (Értesítő). 1906-07/213., 1907-08/234., 1908-09/198. 30 Értesítő, 1906-07/152-153

Next

/
Thumbnails
Contents