Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)

Szombati Szabó István pályaképe, különös tekintettel debreceni indítására (1973)

ros, mámoros kitöréskísérletei; az állandó halál-lebegésben felszabadulása az életnek. Ezt fejezik ki a versek képei, költői eszközei, a csupa kép s hasonlatok. Széfa szépségének dicsérete pl. huszonnégy idegborzoló, fokozás nélküli, az Együgyű szerelmi vallomás pedig negyvennégy sorban negyennégy hasonlat. Maga a gondolat is szinte képtelenség! De a Széfa-szerelem csak apró líra-epizód, s a hadtest továbbvonulásával már múlik is. Szombati ismét szorgos, szolgáló pásztorrá alakul, s újabb terven munkál. Az oroszországi hadifogolytáborok magyar nyelvű lakói közé kíván - a Nemzetközi Vöröskereszt útján - mintegy önkéntes hadifogolyként menni, s közöttük lelki vigaszt hinteni. A szinte képtelennek látszó tervnek megnyeri a Tiszántúl nagyhatalmú püspökét, Baltazár Dezsőt, révén az Egyetemes Református Konventet, mely ki is küldi, ha azt lehetetlenné nem teszik az orosz forradalom okozta változott politikai viszonyok.

3 Leszerelése után krassó-szörényi parókiájára, Resicabányára tér, mely az elszakadás után a Román Királysághoz tartozik. Szolgálata folytatására, s talán programja végleges megvalósításáért. Immár nyugodtabb körülmények között dolgozhatik. Szerényen, nagy munkát vállalva s elvégezve is, de stabilabb életviszonyok között. Reménységei - az irodalmiak is - csak fokozódnak, midőn hasonló megbízatással, nagy egyházi missziói körzettel átkerül Lúgosra lelkésznek, 1921-ben. Családot alapít, házasodik.

4 Nyugodtabb életviszonyai között igyekszik azonnal bekapcsolódni az irodalmi életbe. - Az írott szó, a magyar nyelvű írás az induló, önállósulni kényszerülő erdélyi-romániai magyar szellemi létben tett volt. SzombatiSzabó István felismeri ezt, s vállalja a feladatot, annak minden nagyszerűségét, de ódiumait is. Háború idején írott, s eddig közöletlen verseit kezdi publikálni az akkori tiszavirágéletü lapokba; a Tabéry Géza szerkesztette Magyar Szóba, a Keleti Újságba, majd a Napkeletbe, s előbb csak alkalom szerint, Lúgosra való költözése után rendszeresen verselni kezd. Új versei friss élményekből táplálkoznak. Más haza, változott viszonyok teremtette helyzetéből régi pátriájától való elszakadásából. Ezt tükrözik az 1922-ben Eletem címmel megjelenő verskötete Hitvallás messiások földjén s Eletem cikluscímei: áttekinti eddigi életét, és számot vet önmagával.

5 - A könyvnek elsősorban ez a két ciklusa figyelemre méltó. Mire ugyanis napvilágot lát, rég túl van az első fejezet, a Széfa iránt érzett szerelem hangulatai felett, s túl annak költői megjelenítési módján is. 3 Levéltár, I-II. B.D. 988/916, 1618/917,1. - 1. 2032/917. 2955/917. Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje jegyzökönyve. Bp., 1918. 4 Debreceni Theológiai Akadémia, S.B. 1921. VI. 5. 5 Életem. Versek. Kolozsvár, 1922.