Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)

Egy könyv erővonalai (Balogh István: A cívisek világa ) (1973)

BALÖQH- ISTVÁN A CÍVISEK VILÁGA HHHH ^^^^ '^j^ ^ EGY KÖNYV ERŐVONALAI Balogh István: A cívisek világa „Debrecen Magyarország - kicsiben" - jegyezte fel múlt századi tapasztalatokkal, lelkesülvén magyar sajátosságokért, a nemzeti különállásunkért könyvébe Jókai. „Debrecen nagy megmaradás-fészek - igazít elődjén a különben nem kevésbé enthuziaszta Ady Endre, s alig félszáz évek múltán. Mára érve pedig - egy erősen nemzetietlen korban általánossá kezd válni - a nyugatos minta kényelmes átvételéből - Debrecen megítéltetése. A legjobb lelkesültek pozitív értékeléséből hogyan alakult ez az általánossá sújtó ítélet? Feleletül Balogh István könyve kínálkozik mostan, s bizony nem árt, ha a pejoratív ízü debreceniségről tényes tudomást is nyerünk, túl sok a nyugatos vélemény interpretátora immár. Utak - néhány utak találkozásában adva van egy város, de minden egyéb gazdasági, természeti vagy politikus önálló érték nélkül. Pártfogások, kiemelés révén, földesúri érdek-akaratból mégis különös helyzetbe - kiváltságokhozjut. S hogy a jog csak lehetőség, él tovább a tényleges természet, a kicsiség tudata, a szegénységé, küszködésé, óvatoskodásé, s különösen, hogy a szerzett jogokat viharos idők igyekeznek kétségbevonni. Ekkor a gyarlóság tudata ideológiát is kap - teljesebb lényegét az új vallásban, mely habomban, a béke jognyirbálása közepett egységgé kovácsolja a várost. A csekély természeti adományt a jog hát ekképpen fokozza természeti erővé, hogy a vallásban transzcenditást is nyerve őrizze meg a gazdaságot, integrálja a mindennapi életet. Ez természetesen csak bizonyos befelé fordulással lehetséges. Itt, ebben a nyakassággal vívott különlétben alakul a magyar parasztpolgár típusa, a