Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

Az elmondottakat szemléltessék a következő ábrák. L. Nagy Imre portája Loboz u. (11. kép), Halász András portája Közép u. (12. kép), Halász Imre portája Közép u. (13. kép), Egeresi Mihály portája Kistótu. (14. kép), Borbély Pál portája Sziget u. 32. (15. kép), Varga Sándor portája Bánát u. (16. kép). Minden különösebb elemzés nélkül szembetűnik, hogy a gazdasági udvar, a porta, elsősorban az állattartás céljait szolgálta. Az istálló a lakóházzal egy övezetben biztosítja, hogy a jószágok állandóan a gazda szeme előtt legyenek. A szénáskert leválasztása nyilvánvalóan eredetileg a nyomtatószérű elkülönítését is szolgálta, de praktikus azért is, hogy az istállóból kiengedett állatok főként az udvaron őgyelgő borjúk, aprójószágok a takarmányban ne tegyenek kárt. Az állattartás, mint ezt korábban jeleztük, szerves tartozéka, mintegy alkotó eleme a földművelés rendszerének. A határt két egymástól természetes úton elkülöníthető részre lehet osztani. A falutól délre elterülő hátas terület az ún. Kismarjai föld (népiesen Kismari főd), a másik a falu vonalától északra eső, a Berettyó ereivel számtalan szigetre, zugra tagolt ún. kaszálló. A kismarjai földet a XVIII. sz.-ban már kettes nyomásban használták. Bizonyos jelek utalnak a korábbi újraosztásos rendszere, de 1715-ben már ezen a határrészen az egyéni birtoklás rendszere megszilárdult.

33 A kettes nyomás szerint a földek egyik felét egész éven át legeltethették, a másik rész a termények betakarítása után felszabadult. A felszabadulás időpontját nagyban késleltette a XVIII. sz. derekától mind rohamosabban terjedő kukorica-, burgonyatermesztés, azért 1862-ben a kismarjai földeket hármas fordulóba szakasztották.

34 A főbb termények a XVIII-XIX. sz.-ban egyaránt - a gabona kivételével, mely a szántóterület egyharmadát foglalta el - az állatok minőségi nevelését szolgálták.

35 32 L. még Varga 1970. 8-18. Itt kell megjegyeznünk, hogy bár a porta itt is elsősorban a szarvasmarhatartás és a minimális földművelés gazdasági központja, a kettős telek rendszert - mely szerint a porta első szekcióját egy épületek nélküli udvar képezi - falunkban nem találtam meg. Vö.: Gunda 1966. 333-380, s az ott közölt irodalom. 33 Conscr. 1960. 86-87. 34 Varga 1960. 86-87. 35 A század folyamán a búza az összes termés 44%-át teszi ki. Ezen túl a zab 23, az árpa 13, a tengeri 1740-től - 27, a köles 0,9%-ot tesz ki. Varga 1960. 89. 60