Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Egy nagy-sárréti középbirtok gazdálkodása a reformkorban

A családfők mellett száznyolcvan tizenhat éven felüli férfi családtagot vettek számba. Az egész birtokon csak két hivatásos „mester", egy kovács és egy kerékgyártó élt. A jobbágyok és zsellérek állatállománya összesen: 240 ló, 74 ökör, 117 tehén, 1743 juh. Tartottak 33 kas méhes. Pálinkafőzőjük viszont nem volt.

15 A jobbágyok által használt úrbéres telki állományról a következőket állapították meg: „[...] tökéletesen felmérve nincsen, a sessiók külön-külön mennyiségét tudni nem lehet. A bírák előadása szerint egy sessio 24 hold szántó és 16 hold kaszálló, holdanként 1100 öl

2-et számolva." ' „A határ oly síkságon fekszik, hogy azon a jobbágyok nevezetes haszonnal gyakorolhatják a szántás-vetést. A föld minősége ezen határban igen jó, de bizonyos részeink főképpen a kaszálló rétek vizenyősök, egy részben pedig, főképpen a legelők, szikesek. Egy posonyi mérő tiszta búza 6-, a kétszeres búza 8-, árpa, zab 9 mérőt megterem. A vármegye a határt 2.-ik osztályba sorolta."

1 „A jobbágyok általában szántás-vetéssel és marha tenyésztéssel keresik élelmüket, a zsellérek pedig többnyire helyben a földes uraság által, készpénz fizetésért, kézi munkára alkalmaztatnak, nagy részbe pedig felébe kaszálló réteket kapván, a marhatartásba is könnyű módot találtatnak. Erdő nincs, nádat kilenced adás mellett oly bőségben kaphatnak, hogy az nem csak a fa szűkét pótolhatja, hanem azzal nevezetes jövedelmet szedhetnek magoknak. Legelőjén a fenti 432 darab marhája tágasán megfér, hanem ezen felyül még mintegy 1800 darabra menő juhaik is haszonnal legelhetnek. Ezen kívül az uraság marhái és barmai is elegendő legelőt találhatnak, s a szomszéd helységekből is ide szoktak hajtatni marhákat, haszonbérbe. Szőlőhegye a helységnek nincs, hanem találtatik 53 kapa allya kerti szőlő, melyből a földes uraságnak kilencedet szoktak adni, s ennek fejében a községnek három holnapi kortsmáltatásbeli juss engedtetik. A helybeli lakosok állapottya kedvező, minthogy termesztményeiket könnyű móddal eladhattyák. Sajtból, gyapjúból, marhából és barmokból, nem külömben nádból nevezetes jövedelmet szerezhetnek, úgy szintén a szénából is. Ezért adójukat (évi 154/18. 2/10 forint) szorgalmasan telyesítik."

17 Az uradalom haszna az úrbéresektől és zsellérektől a következőképpen alakult (hatéves átlagot számolva): 15 Nagyjából ez az arány még évtizedekkel később is jellemző volt az egész Sárréti járásban (Osváth P. 1875.59.) 16 Fent láttuk, a valóság ennél gyengébb volt: hatéves átlagban a búza kb. 4, a kétszeres 6,5, az árpa 6, a zab 6,6 pozsonyi mérő magot adott. 17 Valószínűleg az állami adóról van szó. 486