Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Egy nagy-sárréti középbirtok gazdálkodása a reformkorban

EGY NAGY-SÁRRÉTI KÖZÉPBIRTOK GAZDÁLKODÁSA A REFORMKORBAN A Nagy-Sárrét falvai a néprajzi köztudatban a mai napig úgy élnek, mint a végtelen víz és mocsár birodalma, ahol a normális szántóföldi gazdálkodásnak, a földművelésnek csak halvány nyomai fedezhetők fel. Magam több előadásomban, tanulmányomban próbáltam már bizonyítani, hogy a valóban létező, és olykor valóban hatalmas területeket beborító vízi világ mellett az itteni falvak népi kultúrájának alapvető meghatározója mindenkor a földművelés és állattenyésztés volt. A rétség csupán kiegészítette a földművelő lakosság, jobbágyok, kisnemesek és birtokos nemesek kultúráját, de maga a terméketlen, és a vizek mozgását tekintve kiszámíthatatlan rétség alkalmatlan lett volna arra, hogy uradalmakat és népes falvakat eltartson.

1 Ezért bizonyára nem lesz érdektelen, ha bemutatjuk a Szerep községben - a Nagy-Sárrét egyik legvizesebbnek ismert településén - élő középbirtokos, Kelemen János birtokainak egy 1835-ből származó urbáriumát, melyből képet kapunk az uradalom, és részben a falu ármentesítések előtti gazdálkodási viszonyairól. Szerepről tudjuk, hogy kora középkori falu, eredetileg a Zovard nemzetség birtoka, majd az Izsákai, Bajoni családok szereznek itt részbirtokokat, akiknek örökösei évszázadokon át osztoznak a falun és annak határán. A középkori falu megmaradt lakói 1751-ben - az ekkoriban megnövekedett árvizek miatt - települnek át a falu mai helyére.

2 Később a birtokrészek osztódásai során a falu 9770 holdas határán nyolc-tíz középbirtokos

3 és huszonhat kisnemesi család osztozott, s mindöszsze 973 hold maradt az úrbéres jobbágyok kezén.

4 A falu társadalmának, népi kultúrájának éppen ezért fontos meghatározói lehettek az időközben sok ágra szaporodott közép- és kisnemesi családok, amelyek a szomszédos Biharnagybajom és Dancsháza községek nemeseivel együtt 1784-ben magukat bizonyos önigazgatási ügyekben a vármegyétől is függetleníteni kívánták, s ennek érdekében ún. nemesi kommunitást hoztak létre, mely 1844-ig működött.

5 1 Lásd pl.: Varga Gyula 1973, 1974,1992. 2 Nadányi Z 1938. 511; Györffy Gy. 1963. 514; Módy Gy. 1999. 220. 3 BorovszkyS. 1901. 152. 4 OsváthP. 1875. 585. 5 Rettegi I. 1972.91-122. 481