Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Magtárak a Bihari síkság népi építészetében

17. kép. Magtár a Zichy-féle uradalomban. Épült 1820-1840 között. Hosszúpályi. Varga Gyula felvétele, 1991. A 18. század végétől vidékünkön is szaporodtak az uradalmi magtárak. Ezek közül kevésbé válhatott mintaképpé a monostorpályi Gorovi-féle uradalomban 1822-ben épült kettős „tubus magtár". Ez az akkori idők legmodernebb techniká­jával épült. Az egyenként 4-4 emeletes „tubusok"-ban a gabona állítólag önmagá­tól cserélődött, ezáltal szellőzött. Monumentális méretei miatt nem tekinthető közvetlen mintának vidékünk ma még álló legnagyobb uradalmi magtára, a Hosszúpályiban lévő Zichy-kúria major­ságában található granárium, mely ugyancsak a 19. század elején épült. De ennek formája, s alapvető stílusjegyei megfigyelhetők a nagyobb gazdák magtárain is (17. kép). Erre is jellemző a klasszicizáló stílus, bár hatalmas kettős bejáratát ba­rokkos díszítésű kovácsoltvas rácsozat védte (18. kép). A magtár földszintjén ha­talmas munkatér (placc) volt, ahol a magtisztítást, a szállítások előkészítését vé­gezhették, az emeleten pedig a korábban leírt fiókrendszerben helyezték el a gabo­naféléket. 27 Ez a szerkezeti séma kicsiben a paraszti magtárakra is jellemző volt, ugyanúgy, mint a szellőzőablakok vaslemez palettái. A ma számba vehető különálló paraszti magtárak tekintélyes részéről kiderül, hogy eredetileg nem magtárnak készültek, hanem csak bizonyos átalakítások után, utólag váltak magtárakká. Ezeknek szembetűnő jellemzője, hogy majdnem mindig két helyiségből állnak, s az egyik helyiségben felfedezhető valamiféle tüzelő, vagy annak a nyoma. Az eredetileg magtárnak épült helyiségekben nem volt szükség tüzelőre. Ebben az esetben két előzmény jöhet számításba. 26 Magyar Gazda, 1841. december 6. 730-736. A tudósító szerint ugyanekkor hasonló magtár épült Tégláson is, de ez ma már nincs meg. A monostorpályi tubusmagtárak ma műemlékek. Sápi Lajos 1972. 153-154. 27 A magtár 1945 óta a község, illetve a TSz tulajdona. Azóta nem renoválták, így erősen romlott álla­potban ma egy terményforgalmi vállalat bérli. 334

Next

/
Thumbnails
Contents