Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A legeltető állattartás kutatásának néhány kérdése (Uradalmi vándorpásztorkodás)

A LEGELTETŐ ÁLLATTARTÁS KUTATÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE (URADALMI VÁNDORPÁSZTORKODÁS) 1974 nyarán a Hajdú-Bihar megyei Furtán érdekes pásztorkodási adatra bukkan­tam. Egy 75 éves egykori juhász, Rácz Lőrinc elbeszélte, hogy az 1920-as évek­ben több éven át őrizte a Szeghalom melletti Várhelyi pusztán a Kárász grófok örü nyáját s itt az volt a szokás, hogy a meddő és örii nyájakat valamint a hizla­lásra szánt ártánokból álló sertés kondákat minden ősszel elhajtották a grófok dunántúli birtokaira, a Bakony erdőbe s ott teleltették ki. Maga az oda-vissza­hajtás közel hat hónapot tett ki s ezalatt többnyire az utak mellett legeltettek, il­letve a grófok közbeeső birtokain meg-megálltak egy-két hetes pihenőre. A haj­tás október elején kezdődött s december végére érkeztek a Bakonyba. Indulás előtt a tiszttartó útlevelet állított ki a juhásznak, amely a gróf legközelebbi ma­jorságáig szólt. Megfelelő szóbeli instrukcióval is ellátták a juhászt, hogy milyen útvonalon hajtson, hol álljon meg éjszakázni, hol találhat kutat, folyót, ahol itatni lehet stb. A pásztor minden felszerelését szamár hátára tergenyézték fel. A fel­szerelés főként a pásztor gúnyájából állt: nagybunda, egy váltás fehérnemű, egy­két kisebb ruhadarab. Felpakolták a bográcsot, szalonnát, száraz tésztát, sót, pap­rikát, csobolyót friss vízzel. Mindenből annyit, hogy a legközelebbi majorig elég legyen. Ez az út néha egy-két hetet is igénybe vett, mert lassan, legeltetve halad­tak. Ha elérték az útlevélben megjelölt első majort, itt egy-két hetet időztek, ki­csit pihentek, élelmet kaptak. Ezalatt a juhok a major őszi legelőit, kaszálókat, tallókat legelték. Ha már a legelő fogytán volt, az itteni tiszttartók is kiadták az útlevelet a következő majorig. Sajnos, magát az útvonalat már nem tudtuk tisztázni. A juhász egyedül Atok­házát tudta megnevezni, ahol elhaladtak. Ez a hely a Debrecen-Hosszúpályi kö­zötti erdőben van. Ezek szerint lehetséges, hogy jókora kerülővel, a Hortobá­gyon át igyekeztek a füredi Tisza révig. A Tiszán s majd a Dunán is kompon szállították át a juhokat. A menetlevél a kompra is érvényes volt, a juhásznak itt nem kellett fizetni, illetve azt az uradalmi tisztek előre elrendezték. Míg a Bakony erdőt elérték, három-négy helyen álltak meg hosszabb pihenő­re. Volt hely, ahol még hodály is várta őket s hajó legelő volt, akár három hétig is maradtak. Legtöbbször azonban a szabadban éjszakáztak. A Bakonyban a te­leltető helyen már előre elkészített sövényből font, egyik oldalán kővel is meg­erősített karám várta a nyájat. Itt, ha a hó leesett, a juhok némi takarmányt is 32

Next

/
Thumbnails
Contents