Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A népi építkezés

Az utcai kerítésekkel együtt változtak a kapuk is. Biharban a XIX. század elejétől hatalmas, faragott kapubálványok közé építették a szépen formált deszka nagykapukat, s a bélelt kiskapukat. A kiskapuk fölé mindenütt csinos, koporsó, vagy az Érmelléken timpanon alakú kalapokat helyeztek. Biharban és a Hajdúháton ezeken az 1980-as évekig megjelent a kígyódíszítés. A kapuk díszítésében helységenként kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók. A XX. században a gazdák tekintélyét leginkább a hatalmas kőoszlopok közé épített vaskerítések, kőkerítések jelzik. Ezek legszebb példáit a bihari síkság, a Kisés a Nagy-Sárrét falvaiban láthatjuk (30. kép). A parasztporták fejlődése 1960 után teljesen új fordulatot vett. A régi hagyományok már csak csökevényeiben maradtak meg. E legújabb kori átalakulások már külön tanulmány tárgyát képezhetik. IRODALOM Bakó Ferenc 1965. Népi építkezés emlékei Heves megyében. = Egri Múzeum Évkönyve. Eger, 161240. o. Balassa M. Iván 1985/a. A parasztház évtizedei. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata. Békéscsaba. - 1985/b. Báránd települése, építkezése. = Báránd története és néprajza. (Szerk.: Balassa István) Báránd, 167-242.0. - 1989. Az alföldi lakóház történeti fejlődése. = Építkezés az Alföldön I. (Szerk.: Nóvák LászlóSelmeczi László) Nagykőrös, 119-134. o. Balázs Lajos 1966. A nád alkalmazása a nádudvari ház építésében. = Ethnographia (Ethn.) LXXVII. 570-571. o. Ballagi Aladár 1891. A bihari síkság. = Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. VII. Budapest, 397^128. o. Balogh István 1938. Olajütők a nyíradonyi szárazmalomban. = Déri Múzeum Évkönyve (DMÉ), 1937, Debrecen, 123-125. - 1947. Adatok az alföldi magyar ház tüzelőhelyéhez. Szőlőspajták Debrecen környékén. = Ethn. LVIII, 70-81,210-217.0. - 1966. Adatok a vályog- és a faépítkezéshez 1792-ből. = Ethn. LXXVII., 294. o. - 1969. Hajdúság. Budapest. - 1976. Tugurium, szállás, tanya. = Ethn. LXXXVII. és Kny. Balogh István 1980. Adatok az alföldi faépítkezés történetéhez. = Építés és Építéstudomány. X. 4. sz. - 1984. Kertek Debrecen környékén a XVI-XVII. században. Adatok a kertes települések történetéhez. Ethn. XCV., 505-518. o. Balogh János-Szendrey István 1967. Bihar megye benépesülése a török hódoltság után. = Magyar Történeti Tanulmányok I. Debrecen, 41-70. o. Barabás Jenő 1970. A lakóház füsttelenítéséről. = Ethn. LXXXI., 276-287. o. Barabás Jenő-Gilyén Nándor 1978. Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest. - 1987. Magyar népi építészet. Budapest. Barátossi Lajos (kézirat). Kornádi lápi építkezése a XVIII. századig. = DMNA. 1138. Barna Gábor 1962. Kerekólak a Hármas-Körös mentén. = A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962. Szeged, 585-598. o. Bátky Zsigmond 1941. Építkezés. = A Magyarság Néprajza I., 108-216. o. Bellon Tibor 1976. Beszélgetés a „templomi időt megért ház" lakójával. = Bihari Múzeum Évkönyve (BMÉ)L, 357-361. 312