Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A népi építkezés

/ 7. kép. Lakóház. Vályogfal, nádtető újabb cserépszegéssel, kétosztatú, napsugaras deszkaoromzat, zárt féltornác közös poszJamensből induló, páros tapasztott oszlopokkal. Épült: 1880 körül. Püspökladány, Arany János u. 47. Megyénk deszka oromdíszeinek szisztematikus áttekintése még nem történt meg. Eddigi ismereteinkből kiderül, hogy elsősorban magukat a szerkezeteket kell figyelni, azután a díszítéseket. Ha magát a háromszög alakú oromzatot tekintjük, ez állhat egy mezőből, amikor egyszerűen függőlegesen bedeszkázzák. Ilyenkor a díszítőhatást - magán a deszkázaton kívül - elsősorban a szelelőlyukak formája és elhelyezése adja. Ez a megoldás a régiesebb nyírségi házakra jellemző. Eléggé gyakori a kettes tagolás, amikor a háromszög felső harmadát egy vízszintes deszkával elválasztják. Ilyenkor a felső kis háromszögbe rendszerint napsugárdíszítés kerül. Az alsó részbe vágják a szellőzőlyukakat, esetleg évszámokat, névbetűket, csillagokat, kereszteket vagy más jelképeket. Az alsó, trapéz alakú részt néha középen függőlegesen is megfelezik, s ez a feleződeszka néha rozmaring vagy más, életfára emlékeztető kiképzést nyer. Ez a megoldás főleg megyénk nyugati vidékén, a Tisza és a Hajdúhát falvaira jellemző.

26 (17. kép) Főleg a Sárréten jellemző a hármas vagy négyes tagolás. A hármas tagolás történhet vízszintesen. Ilyenkor a szellőzők s egyéb díszek - pl. ferdén elhelyezett deszkázat - főleg a középső szektorba kerülnek. De létrejöhet a hármas tagolás úgy is, hogy középen egy nagy, sarkára állított négyszöget képeznek, amelybe egy teljes napsugár kerül, s a két alsó sarokban kialakuló két kis háromszögbe egy-egy fél vagy harmadnapsugarat helyeznek (16. kép). Máskor a négyes osztásnál a há26 Tábory (CS) 1982. 298