Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A népi építkezés

A halmazjelleg kialakulásának a terepviszonyok mellett oka lehetett az egykori nemesi telkek elhelyezkedése is. Biharnagybajomban pl. egykori 20 nemesi porta osztódott több mint 300 egységre, s így a szeres településekre emlékeztető, sejtszerű településtömbök alakultak ki, bonyolult utcahálózattal.

10 A Hajdúság legjellegzetesebb településformája a kertes település. Ennek az a lényege, hogy a településmagot egy zárt kertövezet veszi körül. A kertek szorosan kapcsolódtak a belső telkekhez, így annak tulajdonosa szabadon használhatta azt konyhakert, gyümölcsös céljára, vagy - a XVII. századi nagy jószágkonjunktúra hatására - ólaskertként. Az ólaskertek a XVIII. században sok helye a gazdálkodás majorsági központját jelentették. Az itt felépített tüzelős ólak nemcsak az állatok védelmét szolgálták, de a férfinépnek fő tartózkodási helyei is voltak.

11 Györffy István a kertes települések prototípusait Beck Pál mérnök 1784 körül készült térképei alapján Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón találta meg. Azóta mintegy 30 hajdú-bihari faluról deríthető ki, hogy egykor kertes település volt. A kertek a XIX. században mindenütt betelepültek, s a települések utcahálózatának lettek a részei. Megyénknek mai területére a szórványtelepülés nem volt jellemző. Az újkori szórványokat nálunk a tanyák jelentik. A tanyaképződés nálunk is a XVffl. század elejétől figyelhető meg.

12 Első időben talán volt erdei teleltető szállásokon, majd különböző olyan földeken épültek tanyák, melyek nem vettek részt a szokásos földosztásokban. Mivel a földközösségi rendszer vidékünkön általában a XVffl. század végétől szűnt meg, a tanyaképződés ezután indulhatott nagyobb arányokban. Fő tényező a XIX. század második felétől terjedő tagosítások elterjedése volt. Ennek következtében vidékünkön a legtöbb tanya a XX. században épült, illetve ekkor alakulnak ki azok a tanyatípusok, melyek csökevényekben máig megfigyelhetők. A tanyák építkezésével itt nem foglalkozunk, csupán annyit jegyzünk meg, hogy itt a falusi, városi épülettípusok jelennek meg, némi fáziseltolódással. Vagyis az újabb típusok 10-20 évi késéssel bukkannak fel. A településeken kívüli építkezéssel kapcsolatban újabban egyre élénkebben foglalkoznak a szőlőskerti építményekkel. Vidékünkön a mai szőlőskertek általában a XVIII-XIX. században létesültek, de az itteni épületek, a pajták, csőszházak, pincék, kutak a belső településekhez képest jóval régiesebb hagyományokat hordoznak, és sok esetben ezektől eltérő stílusjegyeket is mutatnak. Ennek okát abban látjuk, hogy az itteni szőlőskertek rendszerint az érmelléki promontóriumok mintáját követik, mivel ez volt az a legközelebbi borvidék, ahol az itteni települések gazdái gyakran rendelkeztek szőlőkkel, vagy sokan odajártak szőlőmunkákra.

13 A néprajzkutatás meglehetősen mostohán bánt az uradalmi majorságok építkezésével, pedig az itteni istállók, magtárak, színféleségek, iparos műhelyek minden bizonnyal hatással lehettek falusi megfelelőikre. 10 Varga 1992. 11 Györffy 1942/a-b. 12 Balogh 1976. 13 Varga 1976; Buczkó 1992; Dám 1979/b. 283