Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

egy része bizonyára kapcsolatban van az 1935-ös nagy mezőgazdasági felmérés előkészítésével, illetve a felmérés során szerzett tapasztalatokkal. Az új tanulmányok a kisüzemek belterjességének megítélésében már sokkal körültekintőbbek, mint évtizedekkel korábban. Hangsúlyozzák, hogy „A falu kultúrájának emelésére okvetlenül szükséges, hogy... a mezei munka súlyán könnyítsünk", hogy több idő maradjon a „szellem művelésére",

97 de arra is figyelmeztetnek, hogy az ésszerűtlen gépvásárlásokat éppen ezekben az években vezekelik a gazdák. Most kezdődnek a nagy végrehajtások, melyek 1938-ig - az újabb kisbirtokvédő rendeletek megjelenéséig - megtizedelik a volt vállalkozó szellemű gazdaságokat. Dr. Reichenbach Béla és mások is utalnak arra, hogy a kisüzemekben, ahol sok az emberi munkaerő, ott gépesítés nélkül is lehet intenzíven termelni (mint pl. a kézimunkán alapuló bolgárkertekben).

98 Azt is kezdik hangsúlyozni, hogy bár a gépesítés elengedhetetlen szükség, de meg kell oldani a felszabaduló munkaerő foglalkoztatását is, mert különben a gépesítés nyomort idéz elő. Az „elméleti géphiány" (vagyis annak kiszámítása, hogy egy adott üzemben mennyivel van kevesebb gép, mint kellene) igen sok tényezőnek a függvénye. Éppen ezért gépvásárlás előtt bonyolult számítási műveleteket kell a gazdának végezni, ha nem akar a gépesítésre ráfizetni.

100 A nagy gazdasági válság után már az 1935-ös országos gépstatisztikában is megfigyelhető a törekvés újabb gépek és eszközök beszerzésére.

101 Az bizonyos, hogy a gépesítés mértéke vármegyénként és birtoktípusonként is változó volt. Pl. a normál eke vonatkozásában az egye ekére eső földterület Sopron megyében 12,89 katasztrális hold,, ugyanekkor Szabolcs megyében 35,81 kat. hold. (Az országos átlag: 21,8 kat. hold.) Az átlagnál jobb a helyzet Baranya, Győr, Mosón, Pozsony, Komárom-Esztergom, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém, Zala, Csanád-Arad-Torontál, Csongrád, Abaúj-Torna, Borsod-Gömör-Kishont, Heves, Nógrád-Hont megyékben, tehát főként a dunántúli és felső-magyarországi megyékben. Az átlag közelében van még Somogy és Békés. Rosszabb az átlag Fejér, Bács-Bodrog, Bihar, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Szatmár-Bereg-Ugocsa, Zemplén, Szabolcs-Ung megyékben. Kb. hasonló a helyzet más gépek vonatkozásában is, de az is természetes, hogy a gőz-, motoros ekék s más nagyobb gépek vonatkozásában a nagy ura97 Sass Gábor 1934. 4. 98 Reichenbacb Béla-Jankó József 1937. 173-199. 99 Ifj. Szarvas Béla 1941. 3-6. 100 Ihrig Károly 1944. 73-76; Farkas Árpád 1944. 99-104. 101 A gazdasági gépek statisztikáját közli: Magyar statisztikai Közlemények (MSK) Új folyam 100. k. (Bp. 1937), majd birtoktípusonként uo. 112. k. (Bp. 1941); A nagyszabású felmérés előzményeiről, megszervezéséről, szempontjairól Konkoly-Thege Gyula írt ismertető tanulmányt. Magyar Statisztikai Szemle, 1935. 101-108; A felmérések eredményeit többen is feldolgozták. így Éber Ernő 1938; Kovalovszky Viktor 1944; Farkas Árpád 1944. A gépesítés mérlegének elkészítése itt nem feladatunk, így a terjedelmes, olykor nehezen áttekinthető, s egymással nehezen egyeztethető táblázatok közlésétől eltekintünk, hiszen azok a hivatkozott helyeken - s még több későbbi statisztikában megtekinthetők. 246