Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)
Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon
mást. 80 így a kisgazdaságokban a termésátlagok a háborút követő 10 év alatt sem emelkedtek számottevően. 81 A kisüzemek gépvásárlásakor régtől visszatérő probléma az is, hogy a gépügynökök lelkiismeretlenül becsapják a kevésbé járatos parasztokat. Ezért a szakoktatási intézmények sorozatosan hívják fel a figyelmet az óvatosságra, s arra, hogy vásárlás előtt kérjenek tanácsot az arra hivatott szaktanácsadó intézményektől (Gépkísérleti Állomás, Mezőgazdasági Kamarák, gazdasági szakiskolák stb.) 82 1931-ben a FM megújítja a még 1900-ban kelt rendeletet, hogy a gazdák csak akkor vásárolhatnak nagyobb értékű gépet, ha a gyárral, eladóval készített kötlevelet a községi elöljáróság láttamozta. 83 A mezőgazdaság korszerűsítésének azonban kétségtelenül nagyobb gátja az 1929-1933-as világválság volt. Öt éven át szinte teljesen pang a gépvásárlás. 84 A Mezőgazdák névtelen cikk írója 1932-ben megállapítja: „Műszaki és géposztályunk az összes üzletek közül talán leginkább volt kitéve annak a depressziónak, amely a mezőgazdasági válság következtében a kereskedelemre nehezedik." 85 Súlyos gondokkal küzdenek a gépgyárak is. Legtöbb helyen a termelés több mint felére csökken, egyes kisebb üzemek teljesen leállnak. 6 A Gazdasági Egyesületek beszámolóiban szó sincs a gépesítésről, de a korabeli gazdasági szaklapok is főként használt gépeket, gépalkatrészeket hirdetnek. 87 A gépvásárlás pangásának oka nem csupán a tényleges pénzszegénység, hanem az elrettentő példák sorozata, mely szerint az 1920-a években hitel segítségével vásárolt gépek árát a kisgazdák a válságos években nem tudták törleszteni, s a felhalmozódó kamatos kamatok miatt ezek tömegesen mentek tönkre. 88 így nem vé80 Kerék Mihály 1927. dec. 1. 116-117. A háború alatt a földbirtok tartozása minimumra csökkent, de már 1926 végén - a kötöttforgalmú birtokokat nem számítva - kb. 25%-os leterheléssel számolhatunk, így nem véletlen, hogy 1926-ban már 1099 esetben, összesen 3 107 000 pengő értékű ingatlant árvereztek el. A parasztbirtokok túlzott leterhelésére Molnár Erik is felhívja a figyelmet. Molnár Erik 1969. 198. Bár állítása, mely szerint „a dolgozó parasztbirtokosság földtulajdona... a finánctőkévé átalakult banktőke uralma alá került", csak a parasztbirtokosság ez részére volt jellemző. 81 ífj. Sporzon Pál 1928. 1. 3^. 82 Tíz esztendő mezőgazdasága. MGSZ, 1931. 1-7. 83 (Gesztelyi)-Nagy László 1937. 340; Sass Gábor-Molnár Béla 1944. 5-6; Ifj. Sporzon Pál 1928. 6-7; A Föld, 1929. II. 23. 2. 84 Debreceni Gazdasági Lapok, 1931. márc. 29. 5. 85 MGSZ, XXXII. 1927. 2. Vezércikke már 1927-ben írja, hogy „a mezőgazdaság válsága évek óta kísért újból, némelyek szerint lappangva itt is van már". Valóban, Kerék Mihály már 1925-ben jelzi a szőlő- és gabonaválság előszelét. Mezőgazdák, 1925. ápr. 1. 27; 1926-ban már „Hitelkrízis"-ről is ír. Mezőgazdák, 1926. jún. 1. 62. Bár ekkor még bízik, hogy csak átmeneti jelenségről van szó. 86 Mezőgazdák, 1932. júl. 59. 87 Sevin Henrik 1944. 198-205; Sárközi stb. 1959. 93-94. 88 Mezőgazdák, 1930-193l-es számai; Debreceni Gazdasági Lapok, 1931. máj. 10. 5; A debreceni gazdasági egyesület beszámolója. Grúner Leopold 1932. 205-206; Erdei János 1935. 5. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a válság legjobban a gépekkel jól felszerelt, modernebb, piaci árutermelésre berendezkedett gazdákat sújtotta, s viszonylag kisebb megrázkódtatással vészelték át a régi, hagyományosan gazdálkodó, önellátásra berendezkedett parasztüzemek, akiknek alig volt érintkezése a kapitalista világgal. Ez a tanulság később a visszahúzó, a fejlődést gátló szemléletet erősítette. Vö. Hódy Árpád 1929. 2; Kerék Mihály 1939. 381. 244
