Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

nagygazdák érdekszövetségét képviselték, a mezőgazdasági műveltség terjeszté­sében fontos szerepet játszottak. Különösen z 1930-as évektől, s ott, ahol megfele­lő felkészültségű és hivatástudattól fűtött vezetőséget sikerült választaniuk. A felsőszabolcsi gazdakörben pl. előadásokat, tanfolyamokat tartottak, kiállításokat rendeztek. Már 1933-ban 192 tagjuk volt, közöttük közép- és kisgazdák is. Igye­keztek gépeket vásárolni, s azt közösen használták. (Többek közt 87 permetezőjük van már.) 67 Igen jelentős eredményekről számolhat be több Bihar megyei gazda­kör, különösen a berettyóújfalu, mely Sz. Pozsár István középgazda vezetésével már nemcsak ismeretterjesztő tevékenységet fejt ki, hanem számottevő géppark­juk is van, sőt földbérlő akciót is szerveznek, melynek során kedvezményes felté­telek mellett juttatnak földet a kisparasztoknak. 68 A gazdakörök működéséről egyelőre nincs országos áttekintésünk. A jó példá­kat még bőségesen lehetne sorolni, mégis valószínűleg igaza van Kerék Mihály­nak, hogy a falusi gazdakörök a gazdasági élet fellendítésében végül is nem jelen­tettek számottevő tényezőt. Bizonyára főként azért, mert a vezetést vállaló nagy­gazdák többnyire alig láttak túl egyéni érdekeltségük szűk határán. 69 A parasztgazdaságok történetének fontos fejezete volt a tagosítás. A tagosítá­sok első szakasza, a paraszti és földesúri birtokok elkülönítésének folyamata a XX. század első évtizedére mindenütt lezárult. Az elkülönítéssel járó birtokrende­zések azonban legtöbbször nem, vagy csak részben érintették a parasztbirtokok korábbi használati rendjét. Pl. legtöbb helyen megmaradt, sőt megszilárdult a nyomásrendszer. Ezzel szemben a korszakunkra is jellemző XX. századi tagosítá­sok véglegesen megszüntették a földközösségi rendszer maradványait, a nyomásos gazdálkodást, a legelők, erdők, vizek, nádasok, rétek közös használati jogát s a szétszórt, kisparcellákra tagolt paraszti birtokokat egy tagba vonták össze. így a fa­luközösség által szabályozott gazdálkodási rendszerek helyett az egymás mellé he­lyezett önálló kisbirtokok sorozata jött létre. A közösségi szabályozók alól felol­dott paraszti tagbirtokos most már fokozottabban kényszerült arra, hogy a maga birtokán racionalizálásokat hajtson végre. így érthető, hogy közvetve a tagosítások is hatással voltak a gépesítésre, a technikai színvonal javítására. Az önálló kisüze­mek mindinkább önálló gépparkot is igényeltek. 70 A tagosítások a háborús évek pangása után az 1920-s években újra az érdeklő­dés homlokterébe kerültek s az 1940-es években már mind kevesebb lett a tagosí­tatlan határú községeknek a száma. A tagosított határokon pedig természetes fo­lyamatként kezdtek épülni a tanyák, melyek ha nem is mindig korszerű, de a ré­gebbi formákhoz képest újabb lehetőségeket hordoztak gazdálkodásban. Mint serkentő tényezőt ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni. 71 67 Szarvas Béla 1941. 12; Kelemen Móricz 1944. 6. 68 Malcomes Gyula 1933. 633-637. 69 Varga, Gyula 1981.412-432. 70 Kerék Mihály 1930. 123. 71 Farkas Árpád 1944. 103. 242

Next

/
Thumbnails
Contents