Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

sorban az, hogy a termelő parasztok olcsóbban, egyszerűbben juthassanak hozzá bizonyos árucikkekhez, valamint az, hogy saját termékeiket előnyösebben tudják értékesíteni.

47 Az 1830-as években ilyen szövetkezetek alakulnak Svájcban, Dániában, Svédországban, az 1850-es évektől Németországban, a XX. század első éveiben már Szerbiában is.

48 Magyarországon az első mezőgazdasági szövetkezeti jellegű társulásról 1866ből értesülünk (Nagydisznódi Fogyasztási Egylet), bár már az 1862-1863. évi súlyos aszály és éhínség hatására korábban is alakultak helyi kezdeményezésű takarék magtárak.

49 1867 után azután folyamatosan alakulnak a különböző szövetkezeti társulások.

50 Ezek között azonban paraszt szövetkezetek még nincsenek. Ilyenekről csak az 1870-es évektől tudunk, de számuk 1890-ig még nem éri el a tízet.

51 A szövetkezeti mozgalom fejlődésének az 1890-s években több pártfogója van. A Keresztény Néppárt vezére, Zichy Nándor pl. 1894-ben létrehozza a Keresztény Szövetkezeti Központot, mely főként a katolikus papság segítségével szervezi falusi sejtjeit.

52 Lendületet ad a szövetkezetek szervezéséhez az 1895-ös III. Országos Gazdakongresszus s a hatására megalakult Magyar Gazdaszövetség. Ettől kezdve ugyanis évente tartanak szövetkezeti kongresszust, melyet mind a magyar nagybirtokosok, mind a banktőke támogat. 1897-ben gróf Károlyi Sándor javaslatára alakul meg az egyik legnagyobb hatókörű szövetkezet a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A század végétől aztán szinte gomba módra szaporodnak az országos érdekeltségű, vagy a kisebb, helyi szövetkezetek. (Altalános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Országos Központi Hitelszövetkezet, Futura, Agricola, különböző tej szövetkezetek stb.)

54 A szövetkezetek - a közlemények szerint - „imponáló" fejlődése azonban alig hatott magára a technikai fejlődésre, a gépesítésre.

5 A főként kereskedelmi beállítottságú szövetkezetek keveset foglalkoztak a termelés korszerűsítésének problémáival. A szövetkezetek vezetői is többnyire nagybirtokosok vagy kereskedő szellemű értelmiségiek, falusi jegyzők, papok, ügyvédek, esetleg éppen volt kereskedők, legjobb esetben egyéni érdekeiket is kereső nagy gazdák. A lényegen nem változtat, hogy sok szövetkezet vidéken tart fenn géplerakatot, vagyis a kor szokásos eszközeit a szövetkezeti boltokban is meg lehet vásárolni. A Hangya pl. már 1920ban 44 helységben árul ekéket, boronákat, vetőgépeket, sőt cséplőgépeket is.

56 47 Az európai szövetkezei mozgalom egyik mintája az 1844-ben alakult rochdale-i takácsok szövetkezeti boltja, mely 28 takács összefogásával jött létre, nyitott tagsággal, politikai semlegességgel, demokratikus önkormányzati rendszerrel. Céljuk: árusítás, vásárlás, de termelés is. 48 Hegedűs Vilmos 1962. 46-60. 49 Uo. 17-21; Volkman (von), Siegfried, 1927. 11-25; Köztelek, 1918. márc. 30. 50 Magyar Gazdák Szemléje (MGSZ), 1930.488-502. 51 Csepregi-Horváth János 1926.34-35. 52 Hegedűs Vilmos 1962. 46-60. 53 Uo. 88-89. 54 Uo. 65, skk. 55 Ihrig Károly 1930. 488-502; Köztelek, 1920. márc. 6. 173-174; 1923. ápr. 12. 326. 56 Hegedűs Vilmos 1962.

1. 46-91; II. 110-118, 173; Kéler György dr. 1930. 391-405. 239