Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

gyökerező néphagyomány leküzdése sokkal nehezebb volt, mint azt a racionális gondolkodás ma feltételezné. A vetőgépek lassú térfoglalásáról tanúskodik az 187l-es statisztikai felvétel is,

445 ez alkalommal 6293 vetőgépet számláltak meg az országban. De 13 megyében még egyetlen vetőgépet sem találtak (főként a hegyvidékeken), 23 megyében tíznél kevesebb volt használatban, s az ország 86 területi egységéből összesen mindössze 22-ben volt 100-nál több vetőgép. Ebben a számban természetesen az uradalmak gépállománya is benne van. Nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg tehát, hogy a parasztok igen elvétve használhattak vetőgépet. Talán azok a dunántúli, kisalföldi megyék a kivételek, melyek a mosoni Kühne-gyár hatókörébe estek, s elsősorban felvehették a mintagazdaságok kisugárzó hatását.

446 Mégis az 1870-es években Pest megye néhány helységében már parasztgazdák is kísérleteztek vetőgéppel.

447 Az 1880-1890-es években mintha némi előreugrás lenne észlelhető a vetőgépek használata terén.

448 Az 1895-ös statisztika Magyarországon már 44 168 vetőgépről tud, melynek birtokkategóriánként való eloszlása a következő volt: Törpebirtok 544 Kisbirtok 18 769 Középbirtok 12 480 Nagybirtok 12 375 A törpe- és kisbirtokon az összes vetőgépnek mindössze 43%-át találjuk. Az egy gépre eső földterületről (holdban) a szántóföld területéhez viszonyítva a következő képet kapjuk: Törpebirtok 2519 Kisbirtok 622 Középbirtok 261 Nagybirtok 320 A megyénkénti megoszlás ugyanolyan változatos, mint más gépek esetében. Vannak megyék, ahol még csak hírmondóban akad néhány vetőgép (Árva 13, Turóc 26, Tólyom 32, Máramaros 7, Beszterce-Naszód 17, Csík 4). Szép számmal van olyan megye is, ahol a vetőgépek száma nem éri el a százat (Liptó 69, Ung 80, Ugocsa 55, Krassó-Szörény 80, Hunyad 83, Szolnok-Doboka 86, Udvarhely 33). Általában azt figyelhetjük meg, hogy a hegyes vidékeken nem nagy 445 L. a 361. sz. jegyzetet. 446 Első helyen Mosón m. áll 730 db géppel. De ha figyelembe vesszük, hogy az önálló gazdaságok száma meghaladta a tízezret, ez a szám sem nagy. Ezután Fejér megye következik (486), mely uradalmairól híres, majd Heves (348), Nyitra (341), Pozsony (339), Somogy (313) és Vas (304) megyék. 447 Galgóczy 1877. III. 131, 207, 327. 448 Réti 1889. 68-80; Mezőgazdasági Szemle 1890. 129. lapján ezt olvashatjuk: „Vetőgépet gyártó üzemeinknek nem lehet panasza, mert általában elég szép üzleteket csinálnak, különösen mióta a kisbirokosok is meggyőződtek a vetőgép használatának előnyeiről." 221