Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

A század végének eszköz-állapotáról az 1895. évi mezőgazdasági statisztikai felvétel tájékoztat. 369 Sajnos, az ekeváltásról nem nyújt pontos képet, mert a régi faekét nem tünteti fel, csak a fagerendelyű és a vasgerendelyű ekéket. Ez a meg­különböztetés számunkra kevésbé lényeges, hiszen a föld megmunkálása szem­pontjából az ekefaj anyaga volt a fontos. Arra mégis következtetni lehet, hogy a statisztikai felvétel idejében az eszközváltás lényegében már befejeződött, s az itt-ott reliktumként élő faekék összeírását a statisztikusok már nem tartották fon­tosnak. Valóban, a századvégi tudósítások csaknem minden helyről a vasekék meghonosodásáról tanúskodnak. Még inkább a XX. század elején. 370 Eldugott hegyi falvakban, elzárt szigeteken lehet már csak faekét találni, elsősorban Er­délyben s a Bakonyban. 371 Az eszközváltás lefolyásának jelenségeiről keveset tudunk. De az eke nem az az eszköz volt, amely nagy problémát kavart volna fel. A hagyományokhoz való ragaszkodók is rövid idő alatt meggyőződhettek a vaseke előnyeiről, s elavult, sokszor babonás nézeteik (vaseke után nem nő meg a növény, nem terem a föld stb.) csődjéről. Az átállás már pusztán anyagi kérdés volt: amikor a régi eke el­tört, helyette már nem fa-, hanem vasekét vettek a parasztok. 372 Teljes eszközváltás: kézi cséplés-nyomtatás-cséplőgép. A sarló-kasza- és a faeke-vaseke-váltásnál sokkal bonyolultabb folyamat volt az, ami a magnyerési eszközváltás terén lejátszódott. Cséplőgépet ugyanis nem tudott minden paraszt szerezni, de nem is lett volna számára kifizető. Ezért a bércséplés különböző formáinak kellett kialakulni, hogy ez az új munkagép a parasztok körében telje­sen kiszorítsa a régi eszközt és eljárást. Térfoglalását elősegítette, hogy a csép­lés-nyomtatás műveletét eddig sem csupán házimunkával oldották meg, hanem - mint láttuk - cséplő-nyomtató bandák szerződtek a munkára, vagy pedig bizo­nyos munkatársulások jöttek létre a parasztok között. A cséplőgép terén az első fokozatot a lovas- vagy járgányos gépek jelentet­ték. Ezek általában kisebb teljesítményűek, így bércséplésre kevésbé voltak al­kalmasak, de a gépelés igényének növekedésével sok módosabb paraszt igyeke­zett megszerezni. Megtehette annál is inkább, mert az ilyen gépek kisebb típusai 369 M. Stat. Közié., Új f. XXIV. k. A nagyszabású 1895. évi üzemstatisztikai felvétel kiadványát szem­pontunkból igen hasznosíthatóvá teszi az a körülmény, hogy birtokkategóriánként tünteti fel az ada­tokat, éspedig a következő kategóriákban: törpebirtok 0-5, kisbirtok 5-100, középbirtok 100-1000 kat. hold, nagybirtok 1000 kat. holdon felül. 370 így Bács megyéből Gazdasági Lapok 1907. 321; Temes megyéből Berger 1907. 32. Erdélyben kb. 10-15 év alatt zajlott le az ekeváltás. így érthető, hogy az 1900-as években még csaknem minden udvaron megtalálható volt a faeke, melyet ha a vaseke elromlott, időnként elő is vettek. Gazdasági Lapok 1908. 850; Kovács László 1937. 25; Kresz 1949. 56. 371 Vajkai 1959 (Bakony). 53. 1942-ben olyan közleményt is olvashatunk, mely szerint Kalotaszegen a parasztok ekéinek 37%-a faeke. Ez azonban nyilván téves információn alapulhat, valószínűleg fagerendelyű ekékről van csupán szó. Solty 1944. 128. Az adat téves voltát K. Kovács László is iga­zolta, szíves szóbeli közléséért köszönetet mondok. 372 Varga Gy. gyűjtése 1954-ben Kovácsvágáson (Zemplén m.). 204

Next

/
Thumbnails
Contents