Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

mintájára már az 1840-es évek elején önálló magyar ekekonstrukció is születik Vidats pesti műhelyében, s az 1850-es évek elején itt-ott már a parasztok közt is némi népszerűségre tesznek szert a Vidats-ekék. 350 A különböző ekebemutatókon is előtérbe kerülnek a vasekék. Míg 1841-ben a pesti Közteleken „a köznépnél divatozó 's egymástól lényegesen különböző, többrendű ekéket" gyűjtik össze az ország különböző részéből bemutatásra, ad­dig az 1858. június 4-én Rákospalotán rendezett ekeversenyen már csak egyetlen faeke szerepelt, mely Galgóczy szerint ugyan kiválóan dolgozott, mégis utolsó lett az ott megjelent Howard-, Schwerz-, Picher-, Vidats-ekék mellett. 351 Nem lehet pontosan kideríteni, hogy ebben az időben a nagybirokon mi volt az arány a fa- és vaseke között, birtokleírásokból azonban az derül ki, hogy egyes helye­ken az 1850-es években már fölénybe került a vaseke, de ugyanakkor több olyan nagybirtokról olvashatunk, ahol ebben az időben az eszközkészletet csaknem egészében fakeke, faborona, fatengelyű szekér teszi ki. Több adatközlő megálla­pította, hogy az országban még csak hellyel-közzel voltak Zugmayer-féle és hohenheimi ekék. 352 Az 1850-es évek elején Szatmár megye felső vidékén pél­dául nagy ritkaságként látni egy-két Munkácsról kikerült vasekét. 353 Pedig ebben az időben Vidats pesti gépgyára hetenként már negyven ekét adott el, s ennek nagyobb része az Alföldre került. 354 A parasztság a legtöbb helyen még csak ek­kor kezd ismerkedni a vasekével, így a nagyobb alföldi helységekben is alig ta­lálható 2-3 községenként, de sok helyen a gyári vasekék hatására helyi készítésű vastalpú ekéket készítettek. Voltak azonban országrészek, ahol ebben az időben a vaseke még nem jutott el a parasztokhoz (Tolna megye, Nagykunság, Szegha­lom, Csákvár, Szatmár megye). 355 Még az 1850-es évek második felében is rit­kán szólnak a tudósítások vasekéről. 356 Pedig Vidats gyára maga ekkor már több mint 6000 ekét gyártott évente, s ehhez járult a többi kisebb-nagyobb gyár ter­melése. 357 Paks környékén és a Rábaközben ebben az időben már igen sok kis­gazda félretette a régi, egyszerű faekét. 358 350 Egyik Fejér megyei gazdaságban a béres megbetegedvén, Vidats-eléjét eldugta, nehogy közben másnak adják oda, mert ő csak azzal szeretett szántani. Gazdasági Lapok 1850. 155. 351 Magyar Gazda 1841. 65, 1858. 582. 352 Gazdasági Lapok 1855. 171-172, 1860. 185, 1862. 240-242, 1874. 523-526; Mezőgazdasági Szemle 1891. 498. 353 Galgóczy 1855. 232. 354 Galgóczy 1855. 232-233. 355 Uo. 356 A köznép még most is legyőzhetetlen ellenszenvet táplál minden gazdasági változtatás iránt: Gazda­sági Lapok 1856. 3-4. így van ez a Sárréten is, uo. 1857. 119. Erdélyben uo. 1858. 188, Ung me­gyében, uo. 1858. 202, Szatmár megyében Nagykároly környékén, Falusi Gazda 1859. 135. 357 Gazdasági Lapok 1857. 170-171. - Vidats 1860-ban már azzal dicsekszik, hogy vásárlóinak neve­zetes része parasztgazdákból áll. Falusi Gazda 1860. 65. 358 Gazdasági Lapok 1859. 138; Falusi Gazda 1858. 58. 201

Next

/
Thumbnails
Contents