Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

mintájára már az 1840-es évek elején önálló magyar ekekonstrukció is születik Vidats pesti műhelyében, s az 1850-es évek elején itt-ott már a parasztok közt is némi népszerűségre tesznek szert a Vidats-ekék.

350 A különböző ekebemutatókon is előtérbe kerülnek a vasekék. Míg 1841-ben a pesti Közteleken „a köznépnél divatozó 's egymástól lényegesen különböző, többrendű ekéket" gyűjtik össze az ország különböző részéből bemutatásra, addig az 1858. június 4-én Rákospalotán rendezett ekeversenyen már csak egyetlen faeke szerepelt, mely Galgóczy szerint ugyan kiválóan dolgozott, mégis utolsó lett az ott megjelent Howard-, Schwerz-, Picher-, Vidats-ekék mellett.

351 Nem lehet pontosan kideríteni, hogy ebben az időben a nagybirokon mi volt az arány a fa- és vaseke között, birtokleírásokból azonban az derül ki, hogy egyes helyeken az 1850-es években már fölénybe került a vaseke, de ugyanakkor több olyan nagybirtokról olvashatunk, ahol ebben az időben az eszközkészletet csaknem egészében fakeke, faborona, fatengelyű szekér teszi ki. Több adatközlő megállapította, hogy az országban még csak hellyel-közzel voltak Zugmayer-féle és hohenheimi ekék.

352 Az 1850-es évek elején Szatmár megye felső vidékén például nagy ritkaságként látni egy-két Munkácsról kikerült vasekét.

353 Pedig ebben az időben Vidats pesti gépgyára hetenként már negyven ekét adott el, s ennek nagyobb része az Alföldre került.

354 A parasztság a legtöbb helyen még csak ekkor kezd ismerkedni a vasekével, így a nagyobb alföldi helységekben is alig található 2-3 községenként, de sok helyen a gyári vasekék hatására helyi készítésű vastalpú ekéket készítettek. Voltak azonban országrészek, ahol ebben az időben a vaseke még nem jutott el a parasztokhoz (Tolna megye, Nagykunság, Szeghalom, Csákvár, Szatmár megye).

355 Még az 1850-es évek második felében is ritkán szólnak a tudósítások vasekéről.

356 Pedig Vidats gyára maga ekkor már több mint 6000 ekét gyártott évente, s ehhez járult a többi kisebb-nagyobb gyár termelése.

357 Paks környékén és a Rábaközben ebben az időben már igen sok kisgazda félretette a régi, egyszerű faekét.

358 350 Egyik Fejér megyei gazdaságban a béres megbetegedvén, Vidats-eléjét eldugta, nehogy közben másnak adják oda, mert ő csak azzal szeretett szántani. Gazdasági Lapok 1850. 155. 351 Magyar Gazda 1841. 65, 1858. 582. 352 Gazdasági Lapok 1855. 171-172, 1860. 185, 1862. 240-242, 1874. 523-526; Mezőgazdasági Szemle 1891. 498. 353 Galgóczy 1855. 232. 354 Galgóczy 1855. 232-233. 355 Uo. 356 A köznép még most is legyőzhetetlen ellenszenvet táplál minden gazdasági változtatás iránt: Gazdasági Lapok 1856. 3-4. így van ez a Sárréten is, uo. 1857. 119. Erdélyben uo. 1858. 188, Ung megyében, uo. 1858. 202, Szatmár megyében Nagykároly környékén, Falusi Gazda 1859. 135. 357 Gazdasági Lapok 1857. 170-171. - Vidats 1860-ban már azzal dicsekszik, hogy vásárlóinak nevezetes része parasztgazdákból áll. Falusi Gazda 1860. 65. 358 Gazdasági Lapok 1859. 138; Falusi Gazda 1858. 58. 201