Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

dön gurultak, a mag a földre hullott, d) Szórvavető-gépek. A nagyüzemi gabonatermesztés első komoly vetőgépei a két keréken vontatott szórvavető-gépek lettek. Eltérj edettségük mégis korlátozott maradt, mert éppen a legfontosabb feladatot nem tudták megoldani: a mag egyenletes mélységre, nedves talajba való juttatását, valamint a sorba vetést, amely a kukoricán kívül más növényeknél is kívánatos volt. Mégis - főleg a kisebb pénzű, gyengébb igaerővel rendelkező kisgazdaságok igényeire számítva - a gyárak állandóan hoztak ki ilyen szórvavető-gépeket.

148 Ennek ellenére ezt a vetőgépet kb. az 1870-es évek óta nem tekinthetjük már korszerű gazdasági eszköznek, ekkor már voltak célszerűbb „sorvető gépek" is.

149 e) Sorvető gépek. Az egykori vető készségek közül mindenképpen a sorvető gépek mutatkoztak a legidőtállóbbnak. Kezdetben a legnehezebb technikai problémát az elvetendő magmennyiség szabályozása jelentette. Az 1814-ben tökéletesnek tartott Fellenberger-féle vetőgép is csak többszörös javítás után állta ki a próbát.

150 A magmennyiség szabályozását ebben az időben többnyire a vetőláda dűltésével próbálták megoldani, ami különösen dombos vidéken okozott problémát. Ezért még az 1840-s években is csak a mindenáron újítani akarók fogadták szívesen, a megfontolt gazdák „mint teljességgel nem használhatót" elvetették.

151 Eleinte Németországban is csak a kukorica-sorvetők és a repcevető gépek iránt mutatkozott érdeklődés, a gabonaféléket itt is inkább kézzel, esetleg szórvavető géppel vetették el.

152 A tökéletesebb gépeket az 1850es években az angol Garret-, Hornsby- és a német Eckert-gyárak készítették.

153 De az elvetendő magmennyiség pontos szabályozása még mindig nehézségekbe ütközött. Az 1880-as években azután több gyáros automatikus kiegyensúlyozó szerkezetet alkalmazott gépein, s ez a szerkezet függetlenítette a vetőláda dűlését a talajfelszín lejtésétől, azt mindig a beállított szögben tartva.

1 4 Az elvetendő magmennyiség szabályozásának a problémáját végül is a vetőkanalak alkalmazásával sikerült a gyárosoknak megoldani az 1880-as években.

155 147 Gazdasági Lapok 1854. 352, 1857. 193; Falusi Gazda 1859. 214, 264; Bálás Árpád 1876. 160-162. 148 Az 1850-es évek óta állandó jelleggel propagálják, s néha kiállításokon díjazzák az Albani-féle csavaros megoldású, a Burg-féle hengeres szörvavetőgépeket. Gazdasági Lapok 1856. 540. - Az Albani-féle gép az 1857. évi bécsi világkiállításon díjat is nyert. Uo. 1857. 305. - A Smith-féle kanalas és az Albani-féle kefés rendszerű szórvavetőgépekről Bálás is elismerően nyilatkozik. Bálás Árpád 1876. 159-162. 149 Mezőgazdasági Szemle 1890. 301. 150 Nemzeti Gazda 1817. 249-253. 151 Magyar Gazda 1842. 101-109. 152 Galgóczy 1865. 107. 153 Gazdasági Lapok 1856. 540, 1857. 153-156, 1859. 124-126; Falusi Gazda 1859. 253. 154 Ilyen szerkezetekkel ellátott gépeket készítettek Zimmermann hallei gyáros, Eckert berlini gyáros, Sack plaugwitzi gyáros, Clayton-Shuttleworth lincolni gyárosok. Mezőgazdasági Szemle 1889. 8083,172-173. 155 Ilyen gépeket a Garret-, Hornsby-, Clayton-Shuttleworth-gyárakban készítettek először az 1880-as években, később sokan másolták, többek közt a magyar Kühne is. 173