Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

Egan Ede, 1885. Magyarország tejgazdasági termelésének és kereskedelmének mai helyzete. Budapest. Elek Péter, 1937. A rét és legelő kérdése a Szarvas és Szentes közti területen. Magyar Gazdák Szemléje. XLII. 434-447. lap. Etédi Gedő János, 1843. Székely gazdálkodás. Magyar Gazda. 1519-1528. hasáb. Fél Edit, 1937. Adatok Dunpataj néprajzához. N. Ért. XXIV. 350-366. lap. Fe/Edit, 1941. Kocs. Néprajzi mongráfia. Budapest. Fényes Elek, IV. 1939. Magyarországnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak állapotja Statisztikai és Geographiai tekintetben. Pest. Földes László, 1956. A Ditróból Budajenőre települt székelyek állttartása eljövetelükig. Néprajzi Közlemények. I. 170-210. lap. Für Lajos, 1965. Jobbágyföld, parasztföld. In: Szabó István: A parasztság Magyarországon a kapitalizmusban. 33-153. lap. Gaál László, 1966. A magyar állattenyésztés múltja. Budapest. Galiacz János, 1896. Monográfia a Körös- és Berettyó-völgy ármentesítésérő 1 és ezen völgyben alakult vízmentesítő társulatokról. I—

II. Nagyvárad. Galgóczi Károly, 1855. Magyarország, a Szerb vajdaság s a Temesi Bánság Mezőgazdasági Statisztikája. Pest. Gidai Kálmán, 1941. Hogyan hizlalták a göbölyöket? Ethn. LII. 47. lap. Gidai Kálmán, 1943. Debreceni sőrések. Ethn. LIV. 255-256. lap. Gubitza Kálmán, 1915. A lábasjószág bélyegzése Bács-Bodrog vármegyében. N. Ért. 75-84. lap. Gunda Béla, 1966. Telekformák és az állattenyésztés kapcsolata. In: Ethnographica Carpatica, Budapest, 333-380. lap. Györffy István, 1908. A Nagykunság és környékének népies építkezése. N. Ért. IX. 153-166. lap. Györffy István, 1910. A nagykun tanya. N. Ért. XI. 129-148. lap. Györffy István, 1910/a. Az alföldi szarvasmarhák megjelölései. Nyelvőr, 162-163. lap. Györffy István, 1931. Adalékok a Nagykunság régi pásztoréletéhez. Ethn. XLII. 97. lap. Györffy István, 1943. A magyar tanya. In: Magyar falu - magyar ház. Budapest, 49-77.1. Györffy István, 1943/a. Pásztorépítkezés az Alföldön. In: Magyar falu, magyar ház. Budapest, 161-221. lap. Hankó Béla, 1935. A magyar szarvasmarha egykori jelentősége. Debreceni Gazdasági Lapok, szept. 1. 35-36. lap. Herkely Károly, 1936. A legényélet szokásai Mezőkövesden. Ethn. XLVII. 210-213. lap. Herman Ottó, 1909. A magyarok nagy ősfoglalkozása. Budapest. Hunyadi Ferenc, 1936, A kismarjai kerület községei. Budapest. Kántor Mihály, 1927. Hogyan készül a karikás? N. Ért. XIX. 26-27. lap. Keresztúri Sándor, 1926. Ostorkészítés Szalonta vidékén. N. Ért. XVIII. 141-144. lap. Kiss Lajos, 1958. Díszített jármok Szabolcs vármegyében. In: Vásárhelyi hétköznapok. Budapest, 276-295. lap. Kiss Lajos, 1954. Nagyhalász. Ethn. LXV. 329-373. lap. Koós Károly, 1947. A kalotaszegi kosarazó juhászat. Miscellanea Ethnographica Tom. I. 3-28. lap. Kóris Kálmán, 1912. Az alföldi parasztság építkezésének szociológiai jelentősége. Huszadik Század, XIII. 537-555. lap. Kovács Gyula, 1937. Az állattenyésztéssel kapcsolatos szokások és babonák Pusztaföldváron. Népünk és Nyelvünk, IX. 171-174. lap. K Kovács László, 1935. Botpárgolás. N. Ért. XXVII. 105-106. lap. Kovács Péter, 1951. A járó-, vonó-, és fejősjószág betanítása Tiszacsegén. Ethn. LXII. 370-395. lap. Kovács Péter, 1958. Szabados borjú. Ethn. LXIX. 261-270. lap. 142