Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Dankó Imre: Köszöntjük a nyolcvan éves Varga Gyulát

sekről,

6 míg 1986-ban a debreceni szíjgyártókról írt monográfiát.

7 Népművészeti munkásságára azzal tette fel a koronát, hogy 1993-ban elvállalva a Népművészeti Örökségünk (Megyék Népművészete) Monográfia Sorozatban a Hajdú-Bihar Népművészete című kötet szerkesztését, részint saját maga, részint pedig az általa összeválogatott szakemberek írásaiból összeállította a példamutatóan gazdagon és felettébb jói-szépen illusztrált reprezentatív kötetet.

8 A társadalomnéprajzhoz, az agrártörténethez se lett hűtlen. 1978-ban harmadjára „vette elő" Kismarja kutatását. Ezúttal a legkorszerűbb demográfiai módszerekkel, az úgynevezett családrekonstrukciós eljárással állította össze szülőfaluja etnokulturális monográfiáját.

9 Sokan ezt a könyvét tartják főmunkájának, jóllehet, hogy 1978 után még számos új módszert, korszerű szempontokat alkalmazott, nagyszerű történeti-, agrártörténeti-, társadalomtörténeti munkákat alkotott. Ezek közül csak néhányat említve szólunk arról, hogy részt vett a Debrecen története című vállalkozásban; a Rácz István szerkesztette második kötet számára az 1693-1849-ig terjedő időszak ipari termeléséről, a debreceni társadalom iparos rétegeiről írt nagyszerű tanulmányt.

10 Helytörténeti munkásságának kimagasló eredménye az általa szerkesztett és (jelentős mértékben írt) Berettyóújfalu története című monográfia.

11 1992-ben, mint a legmegbecsültebb muzeológusaink, történészeink, helytörténészeink, Bihar kutatóink egyike vonult nyugdíjba. Mint nyugdíjas is továbbdolgozott, kedvenc témái foglalkoztatták, amelyekkel bekapcsolódott a Bihari Diéta munkálataiba is. 1996-ban, a Bihari Diéta I (első) kötetében Vázlatkép bihari kiváltságolt települések agrárnéprajzáról címen nyújtott összefoglaló képet.

12 Hasonlóképpen, a Bihari Diéta II. kötetébe A népművészet Biharban címen írt egyfajta összegező áttekintést, 1999-ben.

13 6 V. Szathmári Ibolya-Varga Gyula: Szőttesek Hajdú-Bihar megyében. Hajdú-Bihar Megyei Néphagyományok I. Debrecen, 1984. 110 p. + 8 színes és 42 fehér-fekete képoldallal. 7 Varga Gyula: A debreceni szíjgyártók. Debrecen, 1986. 8 Gazda László-Varga Gyula (szerk.): Hajdú-Bihar Megye Népművészete. Népművészeti örökségünk, Budapest, 1989. 407 p. 9 Varga Gyula: Egy falu az országban. (Kismarja életrajza a felszabadulásig.) A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978. 291 p. 10 Varga Gyula: Ipari termelés - a társadalom iparos rétegei. Rácz István (szerk.): Debrecen története 2. kötet, 1693-1849. Debrecen, 1981. 309-352. p. 11 Varga Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. Berettyóújfalu, 1981. 687 p. - Itt kell megemlítenünk, hogy Varga Gyula, mint szerzőtárs részt vett a hajdú-bihari helytörténetírás nagy vállalkozásai mindegyikében. Közülük ezúttal csak kettőre utalunk; a Dankó Imre szerkesztette Hajdúszoboszló monográfiája című munkát (Hajdúszoboszló, 1975. 848 p.) említjük meg (benne Varga Gyula: Hajdúszoboszló agrártörténete című tanulmányával, 399-446. p.), valamint a Balassa Iván szerkeszttette Báránd története és néprajza című monográfiára utalunk (Báránd, 1985. 644 p.), amelyben Varga Gyula: A bárándi agrártermelés 1700-1945 című tanulmánya a 273-331. oldalakon található. 12 Varga Gyula: Vázlatkép bihari kiváltságolt települések agrárnéprajzáról. Bihari Diéta I. Berettyóújfalu, 1996.42-50. p. 13 Varga Gyula: A népművészet Biharban. Bihari Diéta II. Debrecen, 1999. 119-129. p. 13