Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

Az Alföld igézete

Kurucz D. István művészetének alföldi ihletése európai formaélményekkel párosul. Hódmezővásárhely, a szülőföld egész életét meghatározó élménye. A helyhez kötődést nemcsak az ott születés ténye, hanem a hagyományok, a mély, egyéni és közösségi gyökerekből táplálkozó létforma és szellemiség is meghatározta. A vásárhelyiséget a paraszti léttel, a tájjal szorosan összefüggő odatartozás tudata és érzésvilága alakították. Ebből ered művészetének tőmondatos egyszerűsége is. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. A második világháború idején ösztöndíjas Itáliában a Palazzo Falconieri, a Collegium Hungaricum lakójaként európai, majd ázsiai (mongóliai) kitekintései elmélyítették emberi alapélményeit, erősítették a festészetét meghatározó motívumok karakterét. Alkotásainak jelentése világos, logikus. A látványszerűség és a művészi sűrítés korszerűvé vált piktúrájában. Alföldivé minősített művészetében az egyszerűsítés, a jelenségek síkra transzponálása jelzik a gazdagodó formaélmény és a nemzeti karakter ötvöződését. Kurucz D. Istvánnak ez az egyszerűsítő, drámaivá sűrítő, strukturális és egyben jelzésszerű művészete láthatóvá teszi az Alföld, benne a Viharsarok és a Hortobágy arculatának sokoldalúságát, változásait. Egy még lezáratlan, de máris teljes, számos értékkel felruházott, kimagaslónak minősített művész teljesítményeiből emberi tartás, a természet imádata és a benne való önfeledt feloldódás tükröződik, tárul elénk. Kurucz D. István több mint négy évtizede a fővárosban él. Mégis megmaradt alföldinek, vásárhelyinek és a Hortobágy szerelmesének. Azt mondja erről: „Lehet a magyar Alföldön élni úgy is, ha messze távol van innen az ember, s viszi magával a vele összenőtt tájat." Azt is bizonyítja ez az eddigi életmű alkotásaiból rendezett kiállítás, hogy monumentalista törekvések is helyet kapnak Kurucz D. művészi vállalkozásai között. A Hajdúböszörménynek készülő, Bocskai István és Báthori Gábor hajdúit megörökítő pannóterve érzékelteti, hogy a nemzeti történelem nagy eseményei művészi megörökítésének is mestere. Számtalan magyarországi kiállítása mellett határainkon túl is találkozhattak festményeivel a művészetszerető emberek. Láthatták műveit Olaszországban, Németországban és Japánban is. Mindannyiunk nevében köszönöm Kurucz D. Istvánnak, hogy festményeivel maradandó élményben részesített bennünket, megmutatva az alföldi festészet immár történelmi értékeit, jelenkori folytatását és megújulási szándékait, példáját adva mindennek saját képeivel. Engedje meg nekem a tisztelt közönség, hogy a kiállítást megnyitó szavaimat, ezeknek a tiszta értékű alkotásoknak és mesterük személyes varázsának a hatása alatt Ady Endre ide illő költői megvallásával, a Kényszerűség fája című költemény soraival fejezzem be. „...nem tudok, nem tudok rendet megcsúfolni."