Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

Jeruzsálem békéje

tragikus sorsa is. Több kiállítás drámai képanyaga fejezi ki ezt az emberi és művészi élményanyagot és szándékot. A „Mondjátok a gyászimát" címmel rendezett kiállítása drámai erejű emlékezés és figyelmeztetés egyben. Benne a zsidóság tragikus sorsának képi megjelenítése megrendítő erejű volt. A „Pokolnézőben" című, az auschwitzi haláltábor rémségeire emlékező képsorozat drámaiságát a fekete-fehér képi megoldások és a személyes vonatkozások emelték művészi színvonalra. A „Boldog békeidők" anyagát ugyanezen a helyen láthatta az érdeklődő közönség. A montázstechnika bravúros alkalmazásával az osztrák-magyar hadsereg fiatal tisztjeinek a tragédiáját, kiszolgáltatottságukat és a vele járó romlást fejezi ki, filozofikus alapállással, s az idill kissé groteszknek tűnő bemutatásával. Az „Utánérzéseim egy korról" fotói az ötvenes évekről, a megtévesztett, félrevezetett, emberi méltóságuktól megfosztott emberekről szólnak. Erről a kiállításról mondta Mezei András többek között, hogy „...sokkoló, gondolkodtató kiállítás... bátor, és élni kell ezzel a bátorsággal". Hozzáteszem én, hogy azért is kell ez a bátorság és határozottság, hogy ne élhessen vissza soha senki a téveszmékkel, s ne gyalázhassa meg soha senki az embert. Egy mondat még ide kívánkozik. Gervai Tamás a felsorolt kiállításokban is, és a kezdetektől fogva olyan biztossággal bánik az experimentális (kísérletező) eszközökkel és módszerekkel, mint a most nyíló kiállítás képi megoldásaival, hangsúlyaival. És most érkeztünk el „Jeruzsálem békéjé"-hez. (Bár már valóban elérkeztünk volna!) Negyven kép Jeruzsálemről Arról a városról, amelyet történetírói közül sokan neveztek már az emberiség városának. Jeruzsálem egyszerre viseli magán évezredes történelmének valóságát és legendáit. A humanizmus és a béke jelképévé vált nemcsak vallási, hanem általános emberi értelemben is. Talán ezért is nehéz elviselni - felekezeti, vallási hovatartozás nélkül is - ennek a békének a fenyegetettségét. Történelme során együtt éltek itt népek, vallások, nemzedékek és hagyományok. Együtt alkották meg történelmüket, együtt építették meg otthonaikat, zsinagógáikat, mecsetjeiket és templomaikat, egyszerre egyedi és sokfélét ötvöző kultúrájukat. Miként jövendőjük is csak ebben az együttlétezésben válik lehetségessé. Ez lehet Jeruzsálem békéjének az alapja. Zsidók, mohamedánok, keresztények együttélése a mindennapokban, amelyeknek fénytöréseiben nem látszanak mindig tisztán a törvények, amelyek Mózes öt könyvében, a Koránban és a keresztény Bibliában egyaránt fellelhetők. Gervai Tamásnak szép színes jeruzsálemi képei, az egyszerre megjelenő történelem és a mai valóság, nagyvonalú és emelkedett művészi látásmódról tanúskodnak. Felfedezhetjük velük magunknak a bibliai tájakat, a valós történéseket és a hozzájuk fűződő, legendákat őrző emlékeket.