Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

A hagyományok tisztelete

Harmincöt esztendő telt el azóta, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Tanács kezdeményezte a népművészet újraélesztését. Ösztönözte, támogatta és - amenynyire lehet - elismerte az ebbe az irányba ható, ezeket a törekvéseket elősegítő programot. Debrecenben, a megyeszékhelyen működő, az irányítást és a módszertani útmutatást egyszerre vállaló és megvalósító Megyei Művelődési Központ hozzáértő és lelkes munkatársai kezdettől fogva sajátjuknak tekintették - sok más feladatuk mellett - a népművészet felelevenítésének, közkinccsé tételének és gyakorlati művelésének a programját. Sikeresen mozgósítottak erre vállalkozó közösségeket faluban és városban egyaránt. Az 1960-as évektől kezdve sokasodni kezdtek ezek a közösségek, amelyeknek a tagjait az a cél kapcsolta össze, hogy megismerni és továbbéltetni kívánták és kívánják a legértékesebb és legszebb népművészeti hagyományokat. Szakköröket szerveztek, amelyekben újraéledhettek az egykor híressé vált, népművészeti értékeket is megteremtő kézművesmesterségek, a késes, a rézműves, a kalapos, a kulacsos, a bőrös és mézeskalácsos művességek. A népi díszítőművészet reneszánszát éli e kezdeményezés eredményeként a szövés, a hímzés, a fafaragás, a fazekasmesterség, a gyékény- és vesszőfonás, a kékfestés és a népi gyermekjátékok területein. Az ezekben a közösségekben, szakkörökben, műhelyekben végzett tevékenység az önkifejezés szándékán túl a szabadidő hasznos eltöltésének célját is szolgálja. Elősegíti az önművelést, a népi kultúra szélesebb és mélyebb megismerését, az ízlésformálást, és kreatív kézségeket, képességeket fejleszt. Hajdú-Bihar megyében jelenleg hét népi díszítőművészeti ágban valósulnak meg ezek a szándékok és célok. Ezeken belül is sokszínűség tapasztalható, s erről ezen a kiállításon is meggyőződhetünk. Leggazdagabb a népi hímzőszakkörök munkája. Óket követik a szőtteseket készítők, a fazekasok, a bőrművesek, a fafaragók, valamint a szarucsontot faragók. Termékenyítő hatással van a tárgyi népművészetre az Országos Népművészeti Pályázat is. Ez a népi díszítőművészet legrangosabb, legszínvonalasabb és egyúttal legszélesebb körű seregszemléje. A háromévenként Nyíregyházán megrendezett amatőr pályázaton részt venni már önmagában is rangot jelent. A Hajdú-Bihar megyeiek azonban évek óta nemcsak részvételükkel, hanem szép helyezéseket elérve, díjakat elnyerve tűntek ki ezeken a pályázatokon. A most kiállított, itt látható pályamunkák is reményt keltőek, színvonaluk méltó a hagyományokhoz. Ebben az évben eddig még nem tapasztalt mennyiségben, s ami még örvendetesebb, kivitelezési és esztétikai minőségben is kiemelkedő színvonalú pályamű érkezett be a megyei szintű elbírálásra várva. Legnagyobb számban, ahogy már előbb is említettem, a népi hímzés kategóriában pályáztak. Ez érthető is. A hímzés népi díszítőművészetünknek az az ága, amely a legtöbb embert foglalkoztat. Egyénileg és közösségi keretekben is. Munkáikban a hazai