Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)
A látvány bűvöletében
A LÁTVÁNY BŰVÖLETÉBEN Makai Gyula festőművész kiállításáról... 1997. december 14. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriuma Kedves közönség! Van egy csodálatosan szép szimfonikus költemény, Richard Strauss Alpesi szimfóniája. Ennek a remekműnek egyik méltatója azt írta, hogy ha egy földrengés elpusztítaná az Alpok csodálatos vidékeit, Strauss lenyűgözően szép zeneműve hű képet adna róla. Ez a szimfónia - számtalanszor hallgattam már végig - hozzám igen közel álló zenemű. Felidézi bennem gyermek- és serdülőkorom felejthetetlen természeti élményeit, a hegyeket és völgyeket, azt a számomra emlékeimben is csodálatos világot, amely felgyújtotta képzeletemet, lázba hozott, s néha valószínűtlen álomba ringatott. Ezt nem ez a hely, a zenei szakemberképzés egyik hazai „fellegvára" mondatja velem, de talán ez is. Még inkább a most itt kiállított festmények látványa. Makai Gyula, ezeknek a képeknek az alkotója - miután felkért ennek a kiállításnak a megnyitására - magával hívott házába, hogy nézzem meg az erre az alkalomra kiválasztott műalkotásokat. Tájképeit rakta sorba elém és néhány, neki megvallottan is kedves portrét. Amikor megláttam festményein az egymás fölé magasodó, lazúros fátyolokba burkolódzó, az egymást szinte átölelő párás hegyeket, akkor idéződött fel bennem a Strauss-szimfónia meseszép muzsikája. Azt szeretném ezzel érzékeltetni, hogy az, amit gyakran magunkon kívül keresünk, az tulajdonképp bennünk van. A természet sem tőlünk független látvány, nem csupán egyszerűen felfogható tér, amelyben mi, emberek helyet kerestünk és találtunk az idők során. Velünk és bennünk él, sorsunkat alakítja, formálja. Saját lelkiségünk, szenvedélyeink adnak maradandó formákat és gondolatokat neki, csak nekünk, embereknek jelenti mindazt, amit belőle a művészet, a költészet, a zene és a festészet kifejez. Makai Gyula művészetszemléletének, attitűdjének ez a meghatározó alapélménye. Művészi képességei, látásmódja, az idők során és sodrában formálódó és gazdagodó stíluseszközei olyan művek megalkotására tették képessé őt, amelyek úgy önkifejezőek, hogy hozzánk és nekünk szólnak. Nincsenek itt rendkívüli, nincsenek itt nagy témák. A művészeti alkotómunkában, a festészetben mindennapossá vált a természet gazdag világának, változásainak, szín- és formaélményeinek ábrázolása, megörökítése.
