Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

Egy ember lelkének művészi vetületei

Bizonyára még több egymáshoz társuló kifejezés is eszünkbejuthat Ritók Nóra rajzai láttán. Furcsának tűnnek ezek a párhuzamok? Akkor nem, ha nemcsak azt nézzük, mit ábrázol, hanem felfedezzük, hogy milyen érzelmet közvetít és vált ki belőlünk. Nézzék Ritók Nóra grafikáit. Az emberi alakot szinte beleszövi a természet jelenségeibe, tárgyaiba. Megteremti vele a képek gondolatiságát és felületi szépségeit. így teremt magának egy sajátos, művészi világot, amelyben átéli az alkotás gyönyörűségeit, azt a reményt melengetve lelkében, hogy ezzel másokról és másoknak is szól, s hogy műveiben felismerik őt, azt, amit gondol, amit érez, s amit fontosnak tart. Alkotómunkájának legfontosabb elemei a tehetség, a kitartó szorgalom, a tisztesség és a tisztaság, a becsületesség, a lényeges összefüggéseket kereső és felmutató, koherens világkép és a rá jellemző stílusjegyek. Mindezek kelnek életre Ritók Nóra képein finom, szinte versekbe írható és zenébe komponálható hangulatokkal és emóciókkal. Kissé stílustörőnek hathat, ha néhány prózaibb közlést ideillesztek. A ma már Berettyóújfaluhoz tartozó Berettyószentmártonban született. Nyíregyházán szerzett tanári diplomát. Berettyóújfaluban tanít, vezeti az ottani grafikai műhelyt. Rajzórái élményt jelentenek a tanítványok számára, és azoknak is, akiknek módjuk van belenézni rajzpedagógiai, a vizuális nevelést magas színvonalon szolgáló műhelyébe. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Máig tizenhét önálló kiállításon mutatkozott be közönségének. 1991 -ben a Hajdú-Bihar megyei Oszi Tárlaton nívódíjjal tüntették ki. Két gyermek édesanyja. Befejezésként ezt mondom róla: elindult Biharból, ebből a különös, természet és sors verte világból, nyitott lelkivilágú és a megmaradás akarata által edzett emberek közül. így alkotta meg a saját - a természet, az emberek és a közte kialakult egyéni viszonyát, őszinte és boldog áhítattal. Grafikái, látványba fogalmazott lírai vallomásai láttán Kosztolányi Dezső szépen megírt sorai jutottak eszembe: „...szíveket gyűjtöttem. Elhanyatló kedves főket, jó aggok kékerű áldott kezét, kisgyermekek csodás, seprős pillájú, bűvös szemeit..."* * Kosztolányi Dezső: Magánbeszéd.