Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

Golgota

Nem tudom, ismerhette-e ezt a bölcseletet Munkácsy Mihály, amikor Krisztustrilógiájának Golgota című művét megalkotta. Akár ismerte, akár nem, amit erről a történésről elmélyült szellemiséggel, virtuóz ecsetkezeléssel és drámaian vászonra festett, az ennek a bölcseletnek elementáris erejű kifejezője. Munkácsy bibliai tárgyú művei emberi attitűdöket közvetítenek, sugároznak felénk, s ezeknek olyan ellentétpárjait, mint a jóság és gonoszság, az igazság és az igazságtalanság, a hamisság, olyan emberi sorsokat is érintő mondanivalót, amelyek hitbéli és általános emberi tulajdonságok, s ezekről szóló tanítások, erkölcsi felfogások is egyszerre. James Joyce Munkácsy Golgotájáról így vélekedik: „...a művész szemléletmódja emberi, mélyen megrázóan emberi". Lyka Károly pedig ezt írja ugyanerről 1900-ban: „Munkácsy Jézusa Renanéhoz áll legközelebb. A minden szenvedést nyugodt bátorsággal eltűrő nagy filantróp, a hivatásának nagyságát érző, szuggesztív szeretettel teljes ember képe ez, akit méltatlanul vérig kínoz a földi hatalmasság." Azt, hogy ez mennyire mélyen és milyen mértékben érintette meg e műnek alkotójának, Munkácsy Mihálynak a lelkét, itt láthatjuk magunk előtt. Csodálatos dolog mindannyiunk számára, hogy az Ecce homo és a Golgota együtt van itt. A trilógia első műve, a Krisztus Pilátus előtt 1988-ban - akárcsak a Golgota - új tulajdonoshoz, egy kanadai műgyűjtőhöz került. Igazán nagyszerű esemény lenne, ha ezt a művet is itt láthatnánk a másik kettő mellett. Reménykedünk abban, hogy ez is megvalósulhat. Erről a festményről Munkácsy megfestett egy feles nagyságú képet, redukciót, amely a Nemzeti Galéria tulajdona. A Déri Múzeum megkapta ezt a képet kölcsönbe. így aztán a trilógia eszmei-erkölcsi indítékai, tanulságai sorra vehetők a három képen. Természetesen Munkácsy Krisztus-trilógiájának művészettörténeti, filozófiaiesztétikai megközelítése, elemzése és értelmezése történhet több kiindulópont szerint és sokféle módon. Egy biztos: Munkácsy Krisztus-képeinek a summázata, végső következtetése az, hogy ezek a művek művészi, mély meggyőződéseken alapuló hitvallások az „emberfeletti ember" drámájáról, szenvedéseinek értelméről, alkotójuk pesszimizmusba hajló világnézetéről. Nekem, mint a Déri Múzeum igazgatójának, úgy is mint magánembernek, valamint kollégáimnak, munkatársaimnak felemelő és megható érzés megélni azt, hogy Munkácsy Mihály Ecce homo című műve mellett itt van a Golgota is, ez a drámaiságában oly meggyőző erejű alkotás, megrendítő hatású műremek. A János evangéliumának 19. fejezetéből való, 17-30. közötti sorok így szólnak a Golgota című festményen látható eseményről: „Ő keresztjét hordozva kiment az úgynevezett Koponya-hegyre, amelynek héber neve Golgota. Ott keresztre feszítették őt és vele együtt két másikat: azokat kétfelől, középen pedig Jézust. Pilátus táblát is készíttetett és a kereszt fölé erősíttette. Ez volt ráírva: »Nazareti Jézus, a zsidók kiralya.« Sok zsidó olvasta ezt a táblát, mert ez a hely, ahol Jézust keresztre feszítették, közel volt a városhoz. [...] Ezért a zsidó főpapok kérték Pilátust: 'Ne így írd: a zsidók királya, hanem, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok'. Pilátus