Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Április bolondja

dosó elméjű" kifejezését.) A szó eredetileg főnév volt (error-amentia) és csak a magyarban vált melléknévvé."

49 Szabó T. Attila számos jelentéssel tárgyalta bolond szavunkat és származékait a XVI-XIX. századból, jelezve, hogy a bolond szó mily nagymértékben elterjedt a magyarban és hogy mily sok jelentéssel, jelentésárnyalattal bír. Mint melléknevet (bolond) elmebajos jelentéssel 1582-ből; esztelen-hibbant jelentéssel 1575-ből; makrancos, csökönyös jelentéssel 1780-ból és átvitt értelemben idomtalan, istentelen (például nagy) jelentéssel 1754-ből adatolta.

50 Főnévként is több jelentéssel mutatta be: elmebajos személyként 1587-ből; esztelen személyként 1591-ből; veszekedett eszű személyként 1631-ből; (udvari) bolond, mulattató jelentéssel 1673ból; eszes bolondként 1586-ból; balekként 1737-ből és esztelenség-oktalanságként 1599-ből.

51 Felsorolásában szólást is közreadott; az Ifjúság bolondság-ot (azaz nem komoly, nem kell komolyan venni, nagy jelentőséget tulajdonítani neki) 1765-ből

52 és a Bolondság Gyttri-t (típusnevet: Bolondság Gyuri, Dadái Gyuri aki musikált) 1843-ból.

53 A „bolond" szó tájnyelvi, nyelvjárási vonatkozásban is fontos, több alakban-formában előforduló szavunk: „bolon", „bolom", „bolond".

54 Szavunk táj szótárbeli szócikkének nagy erénye, hogy számos, a „bolond"-ra épülő szólást is közöl: „A bolond a botra szarik, az okos lényalja."; „Bolond vagy csakhogy nem keringsz."; „A bolondot nem vetik, mégis terem."; „Bolond aki jobban járja, mint ahogy Uidja".; Bolondnak bolond az álma".; Bolondot ne küldj, inkább magad menj el."; „Ingyen a bolond se muzsikál".; „Szedd el, vedd el amit tutc, tedd bolondá a kit tutc"; „Mindenre kerül bolond ember" stb.

55 A táj szótár is szerepeltet neves, elhíresült bolondokat. Közülük legnépszerűbb Bolond Istók; nyilván annak köszönhetően is, hogy két legnagyobb költőnk is felfigyelt Bolond Istókra és klaszszikus alkotásokban örökítették meg tetteit, gondolatait: Arany János és Pető49 K.NIEZSA István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. 2. kiadás. Bp. 1974. 99. 50 EMSzT. I. i. m. 982. 51 Uo. 983. 52 Uo. 984. 53 Uo. 985. 54 ÚMTSz. I. i. m. 531. 55 Uo. 532.