Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Április bolondja

lis."

40 „Április ez az egész Kevi."

41 „Olyan bolondéros áprilisi volt ez a szegény gyerek."

42 „Csak behúzzuk áprilisba a Pistát."

43 „Elküldtük a Pistát áprilist járni."

44 A következő szó, ami mind szokásunkban, mind a vele kapcsolatos szólásokban, kifejezésekben számos változatban, származékban, szinonimában lépten-nyomon előfordul s tulajdonképpen a legfontosabb jelentéstani tényező, a bolond. Azt az embert, akivel áprilist járattak, aki megjárta áprilist, mint már korábban is említettük, Április bolondjának nevezik. Most számunkra a szókapcsolat második tagja, a bolond szó a lényeges. Úgy gondoljuk, hogy a bolond szó elsőrenden nyelvi elemzéséből is több ismeretet szerezhetünk szokásunk-szólásunk eredetének, elterjedésének és módosulásainak jobb megismeréséhez. Bolond szavunk nyelvészeink általános véleménye szerint szláv eredetű.

45 Az ó-egyházi szlávból „parázna-, paráznaság" jelentéssel ismert.

46 Jelentésfejlődése kétirányú volt; a szláv nyelvekben általában a paráznaparáznaság, illetve feslettség, legtöbb helyen azonban a bolyongás (az ősszláv „bladzo" bolyongás) jelentés irányába fejlődött.

47 A magyarba egy közelebbről meg nem határozott szláv nyelvből került „tévedés", „tévelygés" jelentéssel (a TESz az első írásos előfordulását 1372-ből ismeri).

48 Kniezsa István ezt a kétirányú jelentésfejlődést érdekesen magyarázta: A szláv szó eredeti jelentése „error, tévedés". Ebből kialakult az ó-egyházi szlávban az „adulterium, paráznaság" jelentés, amely a görögkeleti szlávoknál az egyház révén honosodott meg. A katolikus szlávoknál azonban az eredeti „tévedés" maradt meg. A magyar szó csak az eredeti „tévedés" jelentésből fejlődhetett (az „error, tévedés="amentia, őrült" jelentésváltozásra idézi a ETSz I. 463. a magyar bolyong-balgatag és a kódexek „buj40 Saját gyűjtés. Hajdúböszörmény, 1946. 41 Saját gyűjtés. Túrkeve, 1952. 42 Saját gyűjtés. Túrkeve, 1952. 43 Saját gyűjtés. Túrkeve. 1952. 44 Saját gyűjtés. Túrkeve, 1952. 45 TESz. I. Bp. 1967. i. m. 333-334. 46 Uo. 47 Uo. 48 Uo.