Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Április bolondja

hogy a régi római naptárban az évkezdet különböző napokon volt ugyan, de legkevésbé április elsején, illetve a mai április elsejének megfelelő napon. A Juliánusz-féle naptárban viszont állandósult az évkezdet napja és az január elseje volt. Az a több közleményben továbbélő adat, hogy IX. Károly 1564-ben elrendelte az év kezdetét, az újévet áthelyezni január elsejére, már csak azért is vitatható, mert a Gergely-féle naptár, mint fentebb említettük csak 1582-ben lépett életbe (s akkor se mindenütt, általánosan). Ettől függetlenül el kell fogadnunk azt a tényt, hogy április elsejének, mint évkezdő napnak, a „degradációja" a naptárreformmal állt kapcsolatban.

20 Szólásunk - Áprilist járat; Április bolondja; Áprilisi; Április elseje a bolondok napja; Április a bolondok hónapja stb. - elemzését magának az április szónak, hónapnévnek az elemzésével kezdjük. Bár április szavunkat egyöntetűen latin eredetűnek mondják (aperire = megnyitni), azt is hozzáteszik, hogy „latin eredete nem kellően tisztázott." Pedig az újlatin-román nyelvekben folyamatosan továbbél és több európai nyelvbe, így a magyarba is bekerült.

21 Szavunk jelentése, hogy tudniillik nyitni, megnyitni, elkezdeni, az újat köszönteni az év 4. hónapjaként egyértelműen a tavaszra, a mindeneket megnyitó, megújító tavaszra, a tavasz kezdetére vonatkozik.

22 Áprilist ennek megfelelően a mezőgazdaságban is kezdetnek, indulásnak tudják és ekként értékelik. Egyik jeles napja, Szent György napja (április 24.) és naptári környezete a mezőgazdasági évkezdés (nemcsak a különböző mezőgazdasági munkák megkezdéséről, megindításáról van szó, hanem ekkor történik a pásztor-, a csősz-, a bojtár-, a béres- stb. fogadás, a munkába állás, vagy a munkahelytől való megválás is), ami után az egész hónapot Szent György havának is nevezzük.

23 Maga Szent György napja és naptári környezete a legtöbb és a legfontosabb tavaszi vásárok ideje is. Szabó T. Attila 1589-ből idéz egy ilyen „mesterfogadási" adatot: „Fogattam Áprilisnak 22. Napian 20 Uo. 21 A Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótára (továbbiakban: TESz.) I. Bp. 1967. 166-167. 22 Pallas Nagy Lexikona, I. i. m. 774.; A Magyar Nyelv Értelmező Kéziszótára (a továbbiakban: ÉKSz.) Bp. 1972. 49. 23 SZENTPÉTERY Imre: Oklevéltani naptár. Bp. 1912. IL, 46. - BÁLINT Sándor: Ünnepi kalendárium. I. Bp. 1977. 285-325.