Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Rendkívüli vételformák, szerzési módok

lentkezett, s így a tényleges vásárlás meghiúsult. A foglalóval kapcsolatos csalások egyike-másika a rendkívüli vételformák sorába tartozik. Gyakran perlekedtek azért az emberek, mert a vevők állítása szerint az eladók csalárd módon vették fel a foglalót, és lehetetlenné tették, hogy a teljes vételárral a kialkudott időben megtalálják őket. Ilyen módon aztán a foglaló „ugrott". Vagy egy másik forma: az eladó nem a lefoglalózott árut, hanem annál silányabbat, sérültet stb. adja oda a teljes vételárral jelentkező vevőnek. Leginkább állatvásárlásnál és mintából történő terményvásárlásnál fordultak elő ilyen jellegű, a rendkívüli vételformák körébe tartozó foglalócsalások, visszaélések.

16 12. GYŰJTÉS, GYŰJTÖGETÉS között a javak megszerzése tekintetében éles különbség van. A vagyongyűjtés különféle formái, mint amilyen például maga a pénzgyűjtés is (akár odahaza, gondos őrizet alatt, akár bankban, takarékpénztárban elhelyezetten), de a műtárgy-ékszer gyűjtés vagy akár a bélyeggyűjtés és egyéb vagyongyűjtési módok is, azontúl, hogy tudatos cselekmények, cselekményrendszerek, az adásvevés, a csere, olykor-olykor a csalás, a lopás, talán a rablás kategóriájába tartozó vételszerzési formák.

17 Az életmódkutatás szempontjából ezeknél fontosabb szerzési mód a gyűjtögetés. Mint tudjuk, a kezdetleges termelési módok egyik legelterjedtebbjét, a vadon termő, ehető vagy egyébként felhasználható növények, termések, állatok, állati termékek (például tojás, toll) összegyűjtésén alapuló kezdetleges életmódot - amiknek sok eleme tovább él mai termelési viszonyainak, életmódjaink között is - egyenesen gyűjtögető életmódnak nevezi a néprajztudomány.

18 A gyűjtögető életmód pedig szerteágazó, sokféle tényezőjével együtt a még tágabb, a halászatot, a vadászatot, a mada16 Foglaló. MNyTESz. I. Bp., 1967. 938., KK. 107.; TÁRKÁNY Szűcs 1981. 678.; Foglalópénz. EMSzT. IV. Bukarest, 1984. 195. 17 Gyűjt, gyűjtés. MNyTESz. I. Bp., 1976. 1139.; EMSzT. IV. 822-823. Szerez jelentésére: Uo. és EMSzT. IV. Bukarest, 1984. 826. - Vö.: Bónis György jogtörténeti munkái közül egyedül a Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban Kolozsvár, é. n. c-re hivatkozunk. Lásd: 1MREH István: A rendtartó székely falu. (Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából.) Bukarest, 1973; Vö:. Erdélyi hétköznapok 1750-1850. Bukarest. 1979: TÁRKÁNY Szűcs 1981. 682-706.; EÖRSI Gyula: A tulajdonjog fejlődése. A kapitalizmus tulajdonjoga. I—II. Bp.. 1951. 18 Gyűjtögetés. Magyar néprajzi lexikon. II. Bp., 1979. 378-379.; Magyarság néprajza II. Bp. é. n. 16-26.; GUNDA Béla: A gyűjtögető gazdálkodás. Útmutató fűzetek a néprajzi gyűjtéshez I. 15-35.