Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Néprajzi adalékok a daru szimbolikájához, címerben való megjelentetéséhez

élet, valamint az éberség jelképe.

18 A kínai kultúrától közel-keleti kultúrákon át, a görögségen keresztül eljutott a keresztény kultúrákhoz is. A kereszténységben a dam a hűség, az éberség, az erényesség, illetve a szerzetesi élet, a másokért, társaiért vállalt felelősség szimbóluma.

19 A daru megítélésében elég nagy különbség van a keleti kereszténység és a nyugati kereszténység népei, kultúrái között. Nyugaton a damt - ahol nem annyira ismert ez a madár - az ügyetlenség, a butaság, a felesleges óvatosság jelképének tudják és feltűnését rossz előjelnek állítják.

20 A keresztény művészet lexikonában olvashatjuk, hogy: „Az ókori természetrajzból ered a példásan éber dam története. Amíg a többiek pihennek, egy madár őrködik, és hogy el ne aludjék, követ tart a karmai közt. Ezért lett a dam az éberség megszemélyesítője."

21 A legtöbb daruábrázolás ezt a bizonyos, karmai közt követ tartó őrdarut állítja elénk. Az ábrázolásoknál különös figyelemmel kell lennünk arra, hogy a dam egy, vagy két lábon áll-e. Ugyanis az őrdaru, amennyiben karmai közt követ, vagy bármi mást tart, csak egy lábon állhat. Minden olyan damábrázolás, amelyen a dam két lábon áll, nem őrdarut ábrázol, hanem - ha egyáltalán damt ábrázol - valamilyen damt mutat, de nem olyan, amelyik legendássá vált feladatát, az őrzést látja el. Ettől a gondolattól már csak egy lépés választ el a dam, az őrdaru szimbolikus alakjának jel, jelkép, címerként való felhasználásától. Mindenek előtt azt kell leszögeznünk, hogy a címertan szívesen alkalmazott címerállatként madarakat is. Keresve bennük az ábrázolásukkal kifejezhető eszmei tartalmat, tulajdonságot, sok esetben az eredetre is célozva. Elmondhatjuk azt is, hogy nem a dam a leggyakoribb, a legelterjedtebb címer-madár. Előfordulása azokra a területekre korlátozódik, amelyeken a dam közismert, ahol nemzedékeken át jól megfigyelték sajátos tulajdonságait. A dam például nem tartozik a tabu, illetve a totem-madarak közé, ábrázolása nem utal semmiféle eredetre, eredetmondásra sem. Az 18 HOPPAL Mihály. JANKOVICS Marcell. NAGY András. SZEMADÁM György: Jelképtár. Bp. 1990. 51. 19 Uo. 20 Jutta. SEIBERT (szerk.): A keresztény művészet lexikona. Fordította és a magyar változat munkatársaival - KÖRBER Ágnes, MAROSI Ernő, SZILÁRDFY Zoltán. VÉGH János - a magyar viszonyokra alkalmazta: HARMATHNÉ SZILÁGYI Anikó. Bp. 1980. 67. 21 Uo.