Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Néprajzi adalékok a daru szimbolikájához, címerben való megjelentetéséhez

NÉPRAJZI ADALÉKOK A DARU SZIMBOLIKÁJÁHOZ, CÍMERBEN VALÓ MEGJELENÍTÉSÉHEZ A Három Föld - Sárrét, Nagykunság, Hajdúság - egyik legkedveltebb madara volt a dam (Grus grus L.-Linné: Systema naturae. X. kiadás, 1758. 141. p.). így foglalta össze róla a legfontosabb tudnivalókat a Pallas Nagy Lexikona „Nálunk párosan tenyészik mocsarak és berkek közelében. Igen ügyes mozdulatokat tesz, leginkább nyugodt, csendes természetű, de néha ugrál, annak rendje szerint táncol s a legkülönbözőbb állásokba helyezkedik, még kő- és fadarabkákat is dobál a levegőbe s azután utánuk kapkod. Barátságos természetű, de azért rendkívül óvatos, őröket állít ki.... Fogságban igen ragaszkodó lesz, a majorság között rendet tart, a veszekedőket szétválasztja, a megtámadottakat védelmezi. Húsát régen igen nagyra becsülték és kitűnő levest főztek belőle... A régieknél az éberség jelképe volt, és hangjáról többféle babonás mese keletkezett... Népköltészetünkben a Dam is szerepel; a struccéhoz hasonló szárnytollaikat némely vidéken nagyra becsülik..."

1 Hasonló módon és nagy figyelemmel foglalkoztak velük az omitológusok is, mint például az Alfred Brehm: Az állatok világa: Madarak című munkájában, vagy mint ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazó Chernél István is tette.

2 Az utána következő omitológusok Chernél „átdolgozásából" indultak ki, a darukról szóló írásaikban forrásként használták, például Herman Ottó is A madarak hasznáról és káráról című, a közelmúltban reprint kiadásban megjelent munkájában.

3 Herman Ottó különben A magyar pásztorok nyelvkincse című emlékezetes munkájában egy sereg cím1 Daru. A Pallas Nagy Lexikona. V. kötet. Bp. 1893. 46. 2 Alfred, BREHM: Az állatok világa. Második kötet. Madarak. Ismereteink mai színvonalához és a hazai viszonyokhoz alkalmazta CHERNÉL István. Bp. 1903. 648-657. 3 HERMAN Ottó: A madarak hasznáról és káráról. Bp. 1908.