Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Egy fűzérradványi ház

Átlátás a délről északra tartó völgyecske nyugati oldalának magaslatán épült házakra. Előtérben a völgyvégződés látszik, a lefolyó víz rongáló erejét mérsékelő kettős kőgáttal A porta ilyen beépítési módja messzemenően meghatározta az udvar építményeinek is a helyét. Házunk, illetve portánk legfontosabb udvari építménye a kút, amelyet az istálló bejáratától kissé távol, de vele egy magasságban építettek meg. Esetünkben is jellegzetes kútépítménnyel van dolgunk: a kerekes kút hengere felett, alacsony deszka káván, teljesen zárt deszka nyeregtető áll. A kútépítményen kívül helyezték el a vaskereket, amit egy ugyancsak fém kallantyúval, a kerék küllőinél fogva, ott lehet rögzíteni, ahol akarják. A nyeregtető nélkülözhetetlen része a ház felé eső tetőoldalon lévő kétszárnyú, jól zárható, tömör deszka ajtó. Ami a felhúzott vödör kiemelésére, a víz kiöntésére szolgál. Ez a kútépítési mód általános a faluban. így építették meg a község közkútjait is, például a tüzoltószertár előtti közkutat is. Azonban ma már azt sem használják, mert a község 1993-ban vízmüvet épített, s bár a vizet csak elenyészően csekély számú lakásba vezették be, a vizet mindenki az utcán sűrűn felállított „kifolyókból" szerzi be.