Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Április bolondja

lis elsejei bolondozások, hogy quirinalia-ünnepek ezek szerint római, vagy tágabb értelmezés szerint mediterrán eredetűek.

16 Sokan szokásunkat és a hozzátartozó szólást kelta eredetűnek mondják. Az ősi kelta tavaszkezdés, tavaszköszöntés vidám ünnepségeiből származtatják április elsejének ilyetén megünneplését. Vagyis szokásunk északészaknyugat európai kelta, illetve - tőlük átvéve - germán szokás.

17 Nem lehetetlen az sem sokak szerint, hogy a rendszerint szeszélyes, rendkívül és féktelenül változékony, szélsőségesen változó időjárás tette áprilist a bolondok hónapjává és valahogy április ezen tulajdonsága függ össze az áprilisjáratás („bolondot csinál belőle") szólásának kialakulásával. Ennél a szempontnál figyelembe kell venni azt a meteorológiai tényt, hogy április némely tájakon oly nagymértékben változó, kiszámíthatatlan, szeszélyes időjárású, hogy az ekkor tapasztalt időjárásbeli anomáliák alkalmasak voltak arra, hogy róluk az egész hónapot bolondok hónapjának nevezzék. A meteorológusok úgy tudják, hogy bár az április mindenütt szeszélyes, azonban a mediterráneumban kevésbé, mint Európa északibb vidékein. Vagyis, ha az időjárás szeszélyességére hagyatkozunk szólásunk eredetének megállapításánál, akkor inkább az északeurópai-germán eredetre kell gondolnunk, mintsem a mediterráneumira.

18 Szokásunk-szólásunk eredetét kutatva április hónappal még egy vonatkozásban foglalkoznunk kell. Nevezetesen azzal a motívummal, hogy szokásunkban-szólásunkban legtöbbször egy határozott nap, április elseje szerepel. Az áprilist járat szokása legtöbb esetben a bolondok napjához, a vidám, sokszor szertelenségekbe torkolló ünnepségek neves időpontjához, április /-hez kötődik. Szerintünk április elseje emlegetésénél nem 16 Pallas Nagy Lexikona I. Bp. 1893. 714. - A Quirinalia-ünnepekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy újabban inkább a tavaszi napforduló idejére eső hasonló jellegű antik római Hilaria ünnep (március 25.) hatását látják az április elsejei bolondot járatás szokásában. Vö.: FINÁLY Henrik: A latin nyelv szótára. Bp. 1884. 904. „Hilaria-ünnep Cybele tiszteletére a tavaszi napéjegyenkor ünnepelt örömünnep", és Magyar Nagylexikon II. Bp. 1994. 234-235. - Lásd továbbá: BRANDES: Dei ethnographischen Verhaltnisse der Kelten und Germanen. Leipzig. 1857., BORCHARDT-WUSTMANN-SCHOPPE: Die sprichwörtlichen Redensarten im deutschen Volksmund nach Sinn und Ursprung erläutert. 7. verbesserte Auflage. Leipzig, 1955. 17 Albert RICHTER: Deutsche Redensarten. 5. Auflage. Leipzig, 1930. 18 ,,Változó, mint az áprilisi idő". MARGALITS E. i. m. 32. Sirisaka Andor közmondás-szólamgyüjteménye (1891) i. m. alapján közölte.