Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
Dicsőszentmárton etnokulturális képe
század elején létrejött és megteremtődött a román görög katolikus egyház. Az uniós törekvések területileg is érintették Dicsőszentmártont, mert az itteni és a környékbeli románság szinte teljes egészében görög katolikussá lett és a kormányzat Dicsőszentmárton közelében, Balázsfalván alakította ki az erdélyi román görög katolikus egyház központját (püspökérsekség, iskola, könyvtár, nyomda stb.). 41 Az uniót követően fordult a kocka, egyrészt úgy, hogy a görög katolikus románsággal sem a megmaradt reformátusság, sem pedig az unitáriusok nem tudtak kialakítani egyfajta kölcsönösségen alapuló békés együttélést; másrészt pedig úgy, hogy a mindinkább növekvő számú görög katolikus románság mind etnikai, mind pedig vallási téren nagy hatással volt a magyarságra. Az ilyen irányú változásokat jelezte Dicsőszentmártonban az is, hogy hamarosan, a XVIII-XIX. század fordulóján nagyméretű román görög katolikus templom épült és hogy Balázsfalvához kötötten fellendült a románság iskoláztatása. 42 Visszatérve még a XVII. századi etnikai viszonyokra, meg kell említenünk, hogy I. Rákóczi György a környékünkön is telepített hazájukból kiüldözött habánokat (például Alvincre), jó mesterembereket. 43 Akiknek hatása nem annyira etnikai jellegű volt a Kis-Küküllő mentén, mint inkább gazdasági, kézművesség-iparfejlesztési természetű. Hasonlóan az örményekéhez, akiket I. Apafi Mihály fejedelem telepített 1669-ben Erdélybe. Az örmények második legnagyobb telepe a Dicsőszentmártonhoz közel eső Erzsébetváros volt (1738-ban szabad királyi város lett és egy 41 A román görög katolikus egyház (a gyulafehérvár-fogarasi görög katolikus román érsekség, metropolia) Gyulafehérvárról hamarosan áttette székhelyét Balázsfalvára. A balázsfalvi román görög katolikus érsekség vált a román nemzeti törekvések központjává. Balázsfalva. Pallas Nagy Lexikon II. kötet. Bp. 1893. 520. - Vö: I. TÓTH Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada. Bp. 1946. 42 A XVIII. század derekán a dicsőszentmártoni román görög katolikus egyháznak már volt iskolája. Ez az iskola szoros kapcsolatban állt a balázsfalvi felsőbb iskolákkal. A Dicsöszentmártonban tanulmányait bevégzett tanulók - igen kevesen - Balázsfalván folytatták tanulmányaikat. Vö: Nicolae ALBU: Istoria fnvátamántului romanesc din Transilvania pana la 1800. Blaj, 1944. - Vö: MOLDOVAN G.: A hazai románság tanügye és kultúrintézményei, i. m. 376-378. 1940. Az egyházak és a románok vallási uniója. Erdély története. II. kötet. Bp., 1986. 885-889.; MOLDOVÁN Gergely: A hazai románság tanügye és kultúrintézményei, i. m. 376-378. 43 BUNTA Magda: Az erdélyi habán kerámia. Bukarest. 1973.