Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Dicsőszentmárton etnokulturális képe

nyakú, szabad kézzel készült edény."

19 Nyilvánvaló, hogy a Küküllő folyónév az avaroktól származik, ahol is jelentése „kökényes", illetve kissé általánosabb értelmezésben „töviskes-bozótos".

20 A Küküllő név helyes értelmezése és eredetének megállapítása szempontjából nagyjelentőségű az a történeti tény, hogy a terület avar megszállása után, a VII. században kelet felől megkezdődött a szlávság beáramlása, aminek következtében az avar szállásterületek a Maros középső folyása és a Küküllők alsó szakasza környékére zsugorodott össze.

21 A szlávság itteni megjelenése azért fontos, mert ezek a szlávok nevezték el az avarok által már kökényesnek elnevezett folyókat, illetve a környéket a maguk nyelvén Trnava-nak, azaz „kökényesnek". Ligeti Lajos szerint a Tmava „kökényes" elnevezés a kettős helynévadás egyik világos esete.

22 Ligeti is említi Melich János véleményét, aki szerint a Küküllő mentén délszlávok és „bolgár törökök" laktak, ez utóbbiak nyelvéből származik a Küküllő név.

23 Ligeti különben a véleményét abban foglalta össze, hogy a Küküllő-féle nevek a Maros völgyi sóbányák biztosítására odatelepített bolgár-törököktől származhatnak, és aligha lehet azokat a korábbi onogurokkal kapcsolatba hozni.

24 Ezekről a bolgár-törökökről természetesen Györffy György is megemlékezik alapvető fontosságú munkájában. Elmondja benne, hogy 803-ban Krum bolgár kán megdöntötte az avar uralmat és a Maros völgyével együtt egész Dél-Erdélyt uralma alá hajtotta. Az erdélyi, a mi szempontunkból a parajdi és Parajd környéki sóbányák védelmére, a sószállítás biztosítására határőrszervezetet hozott létre. A határőrszervezet felállításához felhasználta a korábbi létesítményeket, mint például a várakat, épületmaradványokat. A szóban forgó várak földvárak lehettek csak és esetünkben az avarok által létesített eredeti Küküllővárra, a XIV. század19 MAKKAI László-MÓCSY András (szerk.): Erdély története I. Bp.. 1986. 164-165. 20 Uo. Az avar uralom századai c. fejezet irodalomjegyzéke. 573-574. 21 LÁSZLÓ Attila: Régészeti adatok Kelet-Erdély településtörténetéhez. Erdélyi Múzeum LV. 1993. 1-2. szám, 100. 22 LIGETI Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpádok korában. Bp. 1986. 114. - Ligeti véleményével kapcsolatosan még ki kell térnünk arra, hogy a Küküllő helynevet határozottan nem a besenyőktől származtatta. Ezt írta: „A besenyőből magyarázott helynevek etimológiájának az ingatagságára példaként a Küküllőre utalunk. Melich bolgártörök magyarázatával szemben Györffy György (Besenyők és magyarok. Bp. 1939. 481-484) ezt a folyónevet a besenyőktől eredezteti. A név bolgár-törökségében magam is kételkednék, de besenyő származtatását is megengedhetetlennek tartom." Uo. 536. 23 MELICH János: A honfoglaláskori Magyarország. Bp., 1929. 35. 24 LIGETI L. i. m. 534.