Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Dicsőszentmárton etnokulturális képe

pánsági székhely, Küküllővásár volt. Kristó Gyula szerint Küküllő megye és várispánság a XII. században alakult ki. Egy 1177. évi adat küküllei várföldről beszélt, a küküllei várispánság történetének egyetlen ismert várbirtokáról.

9 1882-ben élénk vita pattant ki arról a kérdésről, hogy a várispánságok vagy a megyék alakultak-e ki előbb és hogy mi a közük egymáshoz. Pesty Frigyes A magyarországi várispánságok története különösen a XIII. században című munkája indította el a vitát.

10 Pauler Gyula még abban az évben felvetette a kérdést, hogy „Megye? Várispánság?", melyik volt előbb, és ml közük van egymáshoz?" Úgy tűnik, hogy a kérdést Ortvay Tivadar válaszolta meg Pesty Frigyes könyvének ismertetésében, a Századokban.

12 A kérdést helyi vonatkozásban komplikálta a Küküllei Főesperesség megszervezése is, ami mind a várispánság-, mind pedig a megyealakulással párhuzamosan, velük egy időben történt.

13 A kérdés mindmáig foglalkoztatja történészeinket éppen Küküllő megyéről szólva is. Úgy, ahogy azt Kristó Gyula is teszi vármegyéink kialakulásáról szóló munkájában.

14 Mályusz Elemér álláspontját kell elfogadnunk, aki azt írta, hogy „A Küküllővárat és a hozzátartozó uradalmat - ami királyi birtok volt - az erdélyi hadügyi, közigazgatási és igazságszolgáltatási kiadásainak fedezéséül a legbiztosabb jövedelmi forrásokat a váruradalmakjelentették. Azok a királyi várak és tartozékaik, amelyeket a mindenkori vajda kapott meg az uralkodótól tisztsége idejére. Ilyen uradalom volt Küküllő megyében Küküllővár és Újvár uradalmai."

15 Küküllő elsősorban várispánság volt, s mint ilyen királyi birtok. A várispánok familiárisok, azaz kinevezett tisztviselők voltak. Közelről sem olyan előkelő urak, mint a (magyarországi) ispánok, akik általában a megye leggazdagabb nagybirtokosai, esetleg országos méltóságok mellett viselték tisztüket. Például - mondja Mályusz Elemér - Küküllő megye ispánja 14079 KRISTÓ Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Nemzet és Emlékezet. Bp. 1988. 506. 10 PESTHY Frigyes: A magyarországi várispánságok története különösen a XIII. században. Bp., 1882. 11 PAULER Gyula: Megye? Várispánság? Századok XVI. 1882. 202-222. - Vö: BALÁSSY Ferencz: A megye és a várispánság vagyis a két intézmény közötti különbség. Értekezés a Történettudomány Köréből XVI. 2. Bp. 1893. 12 ORTVAY Tivadar: A magyarországi várispánságok története. Századok XVI. 1882. 861-865. 13 KRISTÓ Gy. i. m. 507. 14 KRISTÓ Gy. i. m. 505-507. 15 MÁLYUSZ Elemér: Az erdélyi magyar társadalom a középkorban. Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 2. Bp., 1988. 6.