Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
A Berettyó-völgy középkori települési-közlekedési- és árucsereviszonyai
4. Csohaj (Berettyócsohaj, Jakó 229., Györffy 608-609.) a XIII. század végén már templomos hely volt, valószínűleg a szentjobbi apátság alapította. Tekintélyes helység volt, a Berettyó-völgy keletről nyugatra irányuló útjának fontos állomása. Utcás település, Szentjobb vonzáskörébe tartozik. 5. Esztár (Jakó 237-238., Györffy 615-616.) a Berettyó-völgy fontos települése. 1215-ből ismeretes első említése. A Berettyó jobboldali településeinek egyike, a középkorban vámhely volt. A Berettyó keresztülfolyta és itt szakadt ki belőle a Kék-Kálló-ér és ment Konyár felé. A települést a Berettyóba ömlő Nagykálló-ér befolyásolta. A község utcás település, az első utca a Nagykálló-érrel párhuzamosan alakult ki, észak-déli irányú. Két, később kialakult mellékutcája viszont a Berettyóval párhuzamos és kelet-nyugati irányú. A két újabb keletű utca közt átlós összekötő utca is van, ami a település ezen részét hahnazossá teszi. Újfalu vonzáskörzetébe tartozott és tartozik ma is. 6. Félegyháza (Biharfélegyháza, Jakó 241-242., Györffy 617.) a Gutkeled nemzetség birtoka, már a XIII. század végén virágzó falu, a Berettyó-völgyjelentős helye volt. Eredetileg a Berettyó jobb oldalán települt (Ó-Berettyó), utcás település. Utcája, ami része a Berettyóvölgy kelet-nyugati útjának, párhuzamos a Berettyóval. Utcája azért is fontos, mert itt ágazott el egy út, ami Nagyjankán át Bihardiószegre ment. A települést északról az Ér határolta, a Berettyó Közepes nevű szakadéka ismert jó halászóhely volt. A környék életében betöltött szerepének fontosságára utal régi földvára, illetőleg későbbi, XVII. századi hajdútelepítése. 7. Gáborján (Jakó 244., Györffy 618-619.) 1217-ben monostoros hely, a Gyóvad nemzetség birtoka. A falu Berettyó menti része szétszórt település volt, bár a Berettyóval párhuzamosan létesült, kelet-nyugati irányú „főutca" itt is megtalálható. Határát ma is keresztül folyj a a Berettyó, a falut pedig a déli oldalon körülfogja a Kis-Körös. Mindig jelentős malomhely volt, Újfalu vonzáskörzetébe tartozott és tartozik ma is. Határának víz- és útviszonyairól, bizonyos vonatkozásban a középkorra is érvényes Mikusay Geyza 1869-ben készített határtérképe tájékoztat. 28 28 MIKUSAY Geyza: Gáborján község határának térképe. 1869. HBmL. BmT. 163.
