Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A vasfű (Verbena officialis L.) a sárréti néphagyományban

csak a vasfű. Azonban magát a vaskaput se találja meg akárki, mert egy odáig szaladó borjút kergető asszony orra előtt az ördög becsapta és el­tüntette. 85 K. Nagy Sándor ezen adata két okból is lényeges. Először azért, mert a vasfűhöz fűződő hiedelmeket a kincshez, a misztikus, az el­rejtett kincshez, illetve a kincskeresők világához kötötte; másodszor pe­dig azért, mert a barlang motívumot is bevonta a vasfűvel kapcsolatos hie­delemvilágba. A kincskeresők tábora a XVIII. században, a török kiűzése utáni idő­ben, erősen megnőtt. Mindenki a törökök elrejtett kincsei után kutatott, sok csodálatos kincsfeltalálási eset járt szájról szájra. 86 A kincskeresők nagy segítsége volt a sejtelmes varázskönyv, amiből a kincskereső sok mindent megtudhatott ahhoz, hogy megtalálja a kincset. 87 A kincskeresés elterjedtségére vall, hogy még 1857-ben, bizonyos híreszteléseknek felül­ve, Hunyad megye havasai között maga az osztrák kormány két utászszá­zaddal Dárius kincse után kutattatott. 88 Érdemes arra is figyelni, hogy ez a sejtelmes, ez a varázslatos kincs általában Erdélyben van, mint feltehe­tőleg abban a magyarhomorogi mesében is, amely szerint Tóth László ár­vagyerek, egy disznó után szaladva, barlangba ért, ahol két kád aranyat talált. A mese Tóth László történeti személynek állítja és elmondja róla, hogy a kincset őrző jóságos, ősz öreg ember annyi aranyat engedett neki elvinni, amennyit elbírt. A két szűrúját tele is rakta arannyal. Szerencsé­sen kijött a barlangból és nagy gazda ember lett belőle. 89 A kincs és a barlang motívumát véljük felfedezni a Királyfi Jankó próbát tesz című népmesében is, ahol a harminckettedik szobában egy „sifrony" zárja el a harmincharmadik szoba ajtaját. Királyfi Jankó ezt a rejtett ajtót megta­lálja és a tizenharmadik kulccsal kinyitja. Bejut a hanninchamiadik szo­bába, ahol aranyláncokra kötött tizenkét fejű sárkányt talál. A rab sárkány három pohár vízért királyságot ígér neki. Királyfi Jankó teljesíti kérését, vizet ad neki, megitatja. A harmadik pohár víz után a sárkányról a láncok 85 K. NAGY Sándor: Bihar-Ország i. m. 132. 86 VÖRÖS Antal: Kincskereső parasztok. História II. 1980. 1. 9-10. 87 NAGY Dezső: Egy magyar kéziratos varázskönyv a 19. századból. Index Ethnographicus II. 1957. 2. 199-205. 88 POGÁNY Péter: a magyar ponyva tüköré. Budapest, 1978. 237-243. 89 VÉGH József: Sárréti népmesék és népi elbeszélések. Debrecen, 1944. 61.

Next

/
Thumbnails
Contents