Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A vasfű (Verbena officialis L.) a sárréti néphagyományban

falusi csángó babonaként jegyezte fal a vasfűről, hogy „sok embernek olyan hatalma van, hogy előtte minden zár felnyílik, csak keressen vasfüvet s azzal érintse meg."

42 Istvánffy Gyula matyó babonaként írt róla, jóllehet nem vasfüvet említett, hanem „vérharmatú füvet", ami azonban minden bizonnyal azonos a hagyományok többféle néven szereplő vasfüvével. A matyó néphit szerint a vérharmatú füvei a legerősebb zárt is fel lehet nyitni. „Olyan fű az, ha a ló a réten véletlenül hozzáér, egybe kinyílik a béklyó a lábán", vagy ha a „záros porta" felett kétfelé szakajtják, az is rögtön fölpattan magától, de „az ilyen füvet nem igen találja magunkfajta ember". Istvánffy Gyula adatai főleg Szent-Istvánról és Tardról származtak.

43 Egyik, 1908 körűiről származó gyűjtésünk is, az Erdővidékről, Homoródmentéről vérfűnek mondja. Eszerint a gyűjtés szerint ezt a csodafüvet csak a boszorkányok segítségével lehet megtalálni.

44 Általánosabb azonban, hogy valami madár juttatja vasfűhöz az embert. Gönczi Ferenc Göcsejből említi, hogy a „lakatfüvet oly módon lehet szerezni, hogy a küllümadár (harkály?) fiainak odúban levő fészkét fával betömik. A küllümadár lakatfüvei azt kinyitja. Már előzőleg piros ruhát dobnak a fa alá, a hová a küllü a lakatfüvet lebocsátja. Ha keszkenő nem volna ott, addig vinné míg tüzet talál s abba dobná, akinek lakatfüve van, mindet ki tud nyitni."

45 Gönczi ezt az adatot Bődében gyűjtötte s ahogy láttuk, a zárnyitó vasfű - nála lakatfü - megszerzésének egy érdekes, ugyancsak varázslatos módjával ismertet meg. Gönczi különben még mást is elmondott a vasfűről, azt például, hogy „ha munka közben a kasza az ún. lakatfüvet éri, rögtön leesik a nyeléről. A lakatfüvet úgy ismerhetik meg, hogy azon füveket, a melyek között lakatfüvet vélnek, összeszedik, forró vízbe teszik s aztán a folyóvízbe dobják. A lakatfü a folyón fölfelé úszik."

46 Ezt megelőzően pedig azt írta, hogy „ha a »füödi koacs« (parti fecske) által vájt lyukakat betömik, ez vérrel verítékezett füvet visz magával s ezzel 42 KOLUMBAN Soma: Hétfalusi csángó-babonák. Ethnographia VI. 1895. 401. 43 ISTVÁNFFY Gyula: a borsodi matyó nép élete. VI. Néphit és babonák. Ethnographia VII. 1896. 372. 44 LÁSZLÓ Gyula gyűjtése. EA 3661. 3. 45 GÖNCZI Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár 1914. 281. - Istensegítsi népmonda szerint a vasfüvet a „szördisznyó" segítségével lehet megszerezni. Bosnyák Sándor: A bukovinai magyarok hitvilága. Folklór Archívum 6. 1977. 51. 46 Uo.