Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A középeurópai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok

bajor (német) határ menti határőr parasztok, a chodok felkeléseiben, történeti-társadalmi igazságukért folytatott szívós és következetes harcaikban az egész cseh nemzet szabadságharcának, haladó törekvéseinek szimbólumát találta meg. Németh László ugyanúgy parabolának fogta fölt Jirásek regényét a saját korában, mint a szerző, annak idején. Németh László felismerésének, azonosulásának szép igazolása, hogy a Jirásek-regények - ezeknek a chod történettel foglalkozó írásoknak - jobb megértése, avatottabb fordítása kedvéért kezdett csehül tanulni.

6 Hasonló tárgykörből való Jirásek másik, ugyancsak Németh László fordította regénye, a Sötétség is.

7 A chodok, Chodsko kialakulása, története két vonatkozásban is önálló néprajzi csoporttá formálta őket. Először is az a kiváltságolás, amit őrszolgálataik, határőrző tevékenységük fejében kaptak. Másodszor pedig, már akkor, amikor a kiváltságolást felszámolták, és a chodok is a környezetükben élő jobbágyok soraiba kerültek, a cseh szépirodalomban talált széles körű újjáélesztő erőt. Nemcsak Jirásek, hanem sokan mások is, kisebb jelentőségű, sőt talán éppen csak helyi jelentőségű írók egész serege, a legkülönfélébb műfajú munkákkal, nem egy esetben romantikus, ám tendenciáikban mindig antifeudális, haladó, a nemzeti függetlenség ügyét szolgáló írásmüveikkel valósággal újjáformálták Chodskót. Ezek közül az írók közül ki kell emelnünk Jindrich Simon Baart (1869-1925) s talán még inkább Karel Capek-Chodot (1860-1927), aki megkülönböztetésül eredeti neve mellé, egyenesen szülőföldje nevét, a szeretett népcsoport nevét - chod - vette föl. Mindketten jelentős ösztönzést kaptak a gyermekkorát chod környezetben töltő Bozena Némcovától (1820-1862).

8 Ezek az 6 MADARÁSZ László: Németh László közelében. Alföld XXX. 1979. 6. sz. 48-51. 7 ALOIS Jirásek: Temno. Németh László fordítása, a harmadik magyarnyelvű kiadás. A budapesti Európa és a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadó közös kiadása. 1978-ban. Magyar címe: Sötétség 8 Vö.: SÁNDOR László: NÉMCOVÁ Bozena szócikkét a Világirodalmi lexikon 9. kötetében. Bp., 1984. 161-162. Nemcová fontos magyar kapcsolatokkal is rendelkezett, több munkájában magyar városokról, magyar társadalmi viszonyokról írt (Vzpomínky z cesty po Uhrich. Magyarországi útiemlékek, 1854; Uherske mesto, Darmoty. Egy magyar város, Balassagyarmat, 1858). Olyan főbb munkái, amelyek a Cseh-erdő, a Sumava. Chodsko lakosainak életével foglalkozik: Pohorská vesnice. Falu a Sumavában, 1856; Chudi lidé. Szegény emberek. 1857; Dobry clovek. A jó ember. 1858; Chyse pod horami. Kunyhók a hegyek alatt, 1858; Bábicka. Nagyanyó, 1858. - Vö.: DOBOSSY László. Nemcová példája. A közép-európai ember Bp., 1973. 95-113.: Jaroslav KAMARIK: Práce Bozena Nemcová o Chodsku a jeji vyznam v dèjinach náscho národopisu. Cesky lid 53, 1951.