Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
A Berettyó-völgy középkori települési-közlekedési- és árucsereviszonyai
ki. 17 Essék szó a Berettyóból Hencidánál kiszakadó Kék-Kallóról is, ami nagy kanyargásokkal Konyár felé vette az útját. A Berettyó-völgy nem más, mint egy alacsony hegyek, majd mindinkább dombok és végül alacsony hátságok közt egyre inkább kiszélesedve keletről nyugatra tartó, az Alföld felé nyitott medence. Voltaképpen meder, a Berettyó és számtalan ága, szakadék medre, vagy még inkább árterülete. Ennek az árterületnek a magasabb pontjain, hátasabb részein, a völgy széleihez közel eső, még a hegyekhez, dombokhoz tartozó alacsony magaslatokon alakultak ki az első települések. A terület ősidők óta lakott, szinte minden történelem előtti korból találhatók itt településnyomok, emlékek. Nemcsak a Berettyó-völgy halmaira, mint amilyen a szentmártoni Korhán-halom is, kell gondolnunk, hanem több más halomra, őskori várra, erődített helyre is, amikről Roska Márton azt írta, hogy a régészeti feltárások előrehaladtával számolni kell számos hasonlóval a Berettyó mentén. 18 A honfoglaló magyarság a síkságot szállta meg elsőnek. 19 A gyepű a Berettyó síkságra érkezése körül lehetett. Azonban őseink a gyepüket itt különösen korán, rövid idő múlva átlépték. A széles völgy egyenesen kínálkozott a megtelepedésre, a gyepű hátrahagyására. A Berettyó-völgy településeinek zöme X-XII. századi eredetű. Néhány szórvány szláv helynévtől, illetőleg az abból is következtethető csekély számú szláv lakosságtól eltekintve, a Berettyó-völgy települései magyarok. A települések koraközépkori történetére vonatkozóan sok adat található a Váradi Regestrumban, a. XIII. század elejéről. Mind ezek és még sok más adat alapján, elemzésével írta meg ezeknek a Berettyó-völgyi településeknek a középkori történetét Jakó Zsigmond, illetve Györffy György. Az egyes településekkel kapcsolatosan elmondottaknál rájuk fogunk hivatkozni. Az általános településföldrajz eredményeiből kiindulva az eddig elmondottakból is azt állapíthatjuk meg, hogy a Berettyó-völgy összekötő csatorna, széles útvonal, közlekedési lehetőség volt a hegyvidék és a síkság között. A két különböző földrajzi táj, a maga különböző termelési vi17 K. NAGY Sándor: Bihar vármegye földrajza Nagy-Várad város leírásával. Nagyvárad, 1886. Vö. HUNYADI Ferenc: A kismarjai választókerület. Bp. 1936. 18 ROSKA Márton: Bihar-vármegye múltja a legrégibb időktől a honfoglalásig. Bihar-vármegye. (Szerk.: NADÁNYI Zoltán) i. m. 67. - Vö.: MAKKAY János: A bihari Berettyó-völgy őskori leletei. DMÉ. 1948-1956. Db. 1957. 21-46. Bőséges irodalommal. 19 MENDÖL Tibor: Bihar-megye földrajza. Bihar-vármegye. (Szerk.: NADÁNYI Zoltán) i. m. 40.
